Katolikus oktatás 20 évvel a rendszerváltás után
Viszonyítási pont
Szerző: Mácsai Kornélia
Fotó: Vida József
Tildy Zoltán köztársasági elnök 1948. június 16-án hirdette ki az aznap 230:63 arányban megszavazott 1948. évi 33. törvényt „a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában”. Húsz évvel ezelőtt, a rendszerváltás után nyílt lehetőség arra, hogy feléledjenek a történelmi egyházak intézményei. Ebből az alkalomból 2009. augusztus 26-án konferenciát szerveznek „Egyházi iskolák a köz szolgálatában” címmel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészkarán. A konferencia fórumának vezetője, dr. Szőke-Milinte Enikő PhD, az egyetem oktatója nyilatkozott lapunknak a konferencia témájáról, valamint a mai oktatási helyzetről.
A rendszerváltásig mindössze nyolc katolikus és egy református gimnázium működését engedélyezte a hatalom, amely ekkor szinte minden más egyházi intézmény és közösség működését beszüntette. A csekély szám ellenére az egyházi iskolák olyan társadalmi réteget neveltek, akik szívügyüknek tekintették a kapott értékek továbbadását. Ennek eredményeképpen ma Magyarországon a katolikus oktatási intézmények száma: 73 óvoda, 106 általános iskola, 57 gimnázium és 96 egyéb középfokú iskola, valamint 11 felsőoktatási intézmény.
Noha a számok alapján az intézményekben tanuló diákok nincsenek sokan, az eredmény megkérdőjelezhetetlen: az egyházi iskolák tanítási-nevelési módja és eredménye a társadalomnak szinte minden területére kihat, valamint a tanulmányi és más, országos rangsorokban is előkelő helyeket vívtak ki maguknak. Szőke-Milinte Enikő szerint „az értékrelativista közoktatási berendezkedésekhez képest az egyházi oktatási intézményeknek más a társadalmi szerepvállalásuk, hiszen nyíltan vállalják fel a keresztény értékrend közvetítését. Ez azért figyelemre méltó vállalkozás, mert a keresztény értékrend tartalmazza azokat az alapértékeket, amelyek olyan fundamentális erkölcsi alaptörvényeken alapulnak, mint az emberi élet és az emberi élet méltóságának a védelme, az emberi közösségek védelme, a környezet védelme, az ember alkotásainak és javainak védelme. A felsorolt fundamentális erkölcsi törvények tiszteletben tartásától függ a társadalmi stabilitás és a társadalmi fejlődés. Az egyházi oktatási-nevelési metodika rendelkezik olyan sajátos módszerekkel, eljárásokkal és tapasztalatokkal, a hívő pedagógus rendelkezik isteni kegyelemmel, amelynek birtokában megvalósítható az említett alapértékekkel való azonosulás, az alapértékek eredményes átadása”.