öt évvel ezelőtt avatták boldoggá a szegények orvosát
Nem érte, hozzá kell imádkoznunk
Szerző: Bókay László
Fotó: Bókay László
2003-as boldoggá avatása szinte az egész magyarságot mozgósította. Számtalan busz, autó indult zarándokokkal Rómába, hogy jelen legyenek a március 23-i szertartáson. Magyarország összes egyházmegyéjéből érkeztek a vasárnapi ünnepi szentmisére, de sokan jöttek a határokon túli magyarok közül is. A boldoggá avatási szertartáson a Szent Péter téren megjelent hazánk akkori köztársasági elnöke, Mádl Ferenc és felesége, Dalma asszony is. A bazilika homlokzatán még lepel takarta az öt oltárra emelendő személy portréját, akik közül az egyetlen civil Batthyány-Strattmann László volt.
A boldoggá avatás kihirdetése után az új boldogok ereklyéit felvitték az oltárhoz, bemutatták a Szentatyának, majd az oltár melletti állványra helyezték. Az Ozsvári Csaba ötvösművész készítette tartóba az orvos gyógyító jobb kezének ereklyéjét helyezték el. Az ereklyetartón a családi címer látható. Az ereklyét hárman vitték a pápa elé, a boldog egyik dédunokája, egy osztrák plébános és Czóbel Miklós szombathelyi orvos.
Szentbeszédében a pápa az új boldogok anyanyelvén is szólt a hívekhez. „Boldog Batthyány-Strattmann László sose helyezte a földi gazdagságot a valódi, mennyei gazdagság elé. A családi életben megélt életpéldája és nagylelkű, keresztény szolidaritása legyen bátorítás mindannyiunknak arra, hogy az evangéliumot hűségesen kövessük!” – mondta II. János Pál pápa.
A boldoggá avatás után a szegények orvosának tiszteletére Sabáli László misét írt. Azóta Körmenden, a boldog emléknapjain e zene csendül fel. A Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya-kápolnában, melyet II. János Pál pápa 1980. október 8-án szentelte fel, hazánk szentjeinek domborművei láthatók. A Boldog Batthyány-Strattmann Lászlót ábrázoló dombormű Oláh Éva alkotása. Az ausztriai Güssingben, ahol a ferencesek templomában nyugszik díszes helyen Boldog Batthyány-Strattmann László, szintén minden esztendőben ünnepi szentmisét mondanak a helyi ferences közösség tagjai és a plébánia hívei. Egy alkalommal, mikor Veres András szombathelyi megyés püspök mondott itt szentmisét, e szavakkal emlékezett a boldogra: „Bármily fontos is a szem látásának képessége, nem szabad elhanyagolni a lélek látását sem, hiszen ez utóbbi segít bennünket, hogy felismerjük életünkben, mi a jó, az értékes és az igaz. Boldog László pedig szemorvosként sem csupán a test szemeit gyógyította, hanem nyitogatta betegeinek lelki szemeit is.”
Körmenden, ebben a nyugat-magyarországi városkában töltötte életének utolsó évtizedét Batthyány-Strattman László, korának elismert szemorvosa, akit már életében szent emberként emlegettek. „Meddig hagy még szenvedni a jó Isten, nem tudom. Annyi örömet adott nekem az életben, hogy most, hatvan évemmel a nehéz időket is hálásan el kell fogadnom. – Boldog vagyok. Kegyetlenül szenvedek, de szeretem szenvedésemet, és jólesik, hogy Krisztusért viselhetem.” Boldog Batthyány-Strattmann László életének utolsó hónapjaiban hangzottak el ezek a mondatok, a szegények orvosának legbensőbb vallomásai. A 20. század magyar lelkiségének egyik legnagyobb alakja 1931. január 22-én hunyt el. Halálakor Mikes János szombathelyi püspök azt mondta róla: nem érte, hanem inkább hozzá kell imádkozni, mert szent élete által nyitva találta a mennyország kapuját.
