Érseki Gyűjteményi Központ, Eger
Séta évszázadokon át
Szerző: Szarvas István
Fotó: Szarvas István
– A gyűjteményi központ jelen formájában 1992-ben jött létre, de nem előzmények nélkül. A gyökerei visszanyúlnak egészen a 19. század első felére, amikor Pyrker János László velencei pátriárka lett az egri érsek. Gazdag képtárral rendelkezett, amelyet Egerbe kerülése után az érsekség épületének déli szárnyában helyezett el. 1836-ban ezt a képtárat az akkor felállított Nemzeti Múzeumnak ajánlotta fel.
1874-ben jött létre az Egri Érseki Líceum Múzeuma, amelyet Bartakovics Béla egri érsek alapított. Jelentős régiséggyűjteményt adományozott a múzeumnak, később éremgyűjteményét is rá hagyományozta. Egészen a II. világháború kezdetéig volt látogatható a Líceum épületében található múzeum.
1950-ben egy kormányrendelet az Egyházat alkalmatlannak nyilvánította közgyűjtemények fenntartására. Ekkor elvették, elszállították a numizmatikai, képtári, régészeti és néprajzi gyűjteményt a Városi Múzeumba.
1992-ben történt meg a gyűjtemény tulajdonjogának a rendezése az egri érsekség és a Dobó István Múzeum mint jogutód között. A muzeális emléktárgyak visszakerültek az érsekség tulajdonába, de letétként a vár múzeumában maradtak.
Az 1992-ben létrejött Érseki Gyűjteményi Központ a káptalan és az érsekség tulajdonában van. A kiállított tárgyak egy része az egri bazilika déli tornyában kialakított kincstárban volt elhelyezve, de ezt a nehéz megközelítés miatt csak ritkán lehetett látogatni.
A jelenlegi kiállítás összeállításakor a használatból kikerült liturgikus tárgyakra hagyatkoztak. Ezek ötvösművek, amelyek nagy értékük miatt nem alkalmasak a mindennapi használatra, textíliák, például miseruhák, stólák, liturgikus ruházat. Ezek egyrészt értékük miatt kerültek ide, másrészt a II. Vatikáni Zsinat után már megváltozott a liturgikus viselet. Amíg a pap háttal misézett, addig a miseruha háta volt a fontos, ez volt gazdagon díszítve, ma azonban ezt nem látnák a hívek.
– Ha belép a múzeumlátogató, milyen sorrendben találkozik a kiállítási tárgyakkal?
– Időrendi sorrendben, az egyes főpapok személyéhez kötődve. Található néhány 16–17. századi emléktárgy is, de zömében a török alóli felszabadulás utáni időktől maradtak meg olyan liturgikus emlékek, amelyek ma is kiállíthatók. Sajnos a török előtti korból jóformán semmi nem maradt ránk.
A tárlatvezetés a 18. század elején kezdődik, és négy jelentős püspök személyéhez kötődik. A török alóli felszabadulás után Telekessy István püspök volt az első, aki visszaköltözött Kassáról, megalapította a Szemináriumot, és az Egerben megtelepülő jezsuiták iskolájának is nagy támogatója volt. Utóda, Erdődi Gábor püspök az irgalmas rendiek kórházának alapítója, valamint az érseki palota középső szárnyának építése is az ő nevéhez fűződik. Barkóczi Ferenc püspök nagy álma volt, hogy Egerben egyetem létesüljön, ami sajnos nem valósult meg. A megyeháza építése is az ő nevéhez fűződik. Eszterházy Károly idejében megépült a Líceum épülete, amely ma már az ő nevét viseli. Ő alapította meg az egyházmegyei könyvtárat is. Ők négyen hosszú ideig voltak püspökök, és elmondható, hogy ami ma Egerben egyházi, kulturális értékként megtalálható, az zömében az ő nevükhöz kötődik.
A 19. századból fontos megemlíteni Pyrker János László érseket, aki a ma is álló székesegyház építtetője. Ő hívta Egerbe Marco Casagrandét, aki a bazilika több szobrának és domborművének alkotója. A kiállításon is szerepel egy szobra, amely Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Bartakovics Béla az egyházmegyei könyvtárat mintegy 10 ezer kötettel gyarapította. Ezek között szerepelnek például Mikes Kelemen törökországi levelei.
– Milyen érdekességek lelhetők fel az Érseki Gyűjteményi Központban?
– Például a székesegyház Agonia Christi társulatának névsorát tartalmazó könyv. A társulat tagjai voltak a főpapok is, akiknek megfestett címerei megtalálhatók ebben a könyvben. Ebből derült ki, hogy például Fenessy püspök címeréből alakult ki Eger város címere.
Találunk misézőkészletet – kelyhet, patenát, ámpolnát –, amelyek drágakövekkel vannak kirakva. Még Mária Terézia ajándékozta Erdődi Gábornak, ugyanúgy, mint azt a palástot, amely Mária Terézia koronázási palástjából készült.
De találunk monstranciát 100 drágakővel kirakva, vagy például Samassa József bíborosi viseletét.
A mai korból pedig megemlítenék egy számítógépet, ami ugyan nem muzeális tárgy, de segítségével virtuális séta tehető az egyházmegye történetében vagy az egri műemléki belvárosban.
