2007: Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója
Istennel egyesült élete imádság volt
Szerző: Prokopp Mária
Fotó: Szentandrási-Szabó Zoltán
Vándorkiállítás a Szent Erzsébet-templomokban
Hazánkban számos templomban fontos helyet foglal el Szent Erzsébetünk ábrázolása. Az ő védnöksége alatt működik a legtöbb karitász szervezet. Az országos jubileumi ünnepségek sorában lesz egy vándorkiállítás, amely a Kárpát-medence Szent Erzsébet-templomait látogatná végig az év folyamán, és amely képekben bemutatja az egyes országok, vagyis a nagyvilág 800 éves, folyamatos tiszteletét.
Erzsébetünk, a szerelmes feleség, aki 21 évesen özvegy lett, aki a harmadik gyermekének már a férje halála után adott életet, aki fiatal özvegyi éveit a szegények és a betegek szolgálatára szentelte, jóllehet korának egyik leggazdagabb, leghatalmasabb uralkodójának, a magyar királynak volt a gyermeke, és aki már 24 évesen befejezte földi pályafutását, nagy példakép minden kor embere számára! Szent Ferenc fiatalabb kortársa és lelki rokona, aki nemcsak boldogan segíti az első ferences szerzetesek működését Türingia és Hessen tartományok területén, hanem férje halála után szíve lángoló istenszeretetével összegyűjti a rászorulókat, a kivetetteket, a testi-lelki nyomorultakat, és hősies módon ápolja őket. Krisztust látja minden emberben, őt szolgálja, szereti az elesettekben. A bűnösökért szigorúan vezekel, hogy kiengesztelje Istent. És szüntelenül imádkozik, ahogy Jézus kéri tőlünk, mindnyájunktól. Egész Istennel egyesült élete imádság! Ferences szerzetesi fogadalmat tesz a teljes szegénységre, tisztaságra és engedelmességre. Ő mindmáig a világban élő Szent Ferencet követőknek, vagyis a ferences világi rendnek égi pártfogója.
A Szent István-bazilika fényes kupolája alatt
A hazánkban található sok száz művészi ábrázolása közül ezúttal figyeljünk fel a budapesti Szent István-bazilika kupolája alatt, a négy díszes, márványborítású pillér egyikének-fülkéjében álló, életnagyságon felüli, művészi Szent Erzsébet-szoborra. A bazilika ünnepélyes felszentelése 1905. november 9-én volt – tavaly ünnepeltük 100. évfordulóját –, és az első szentmisét éppen Szent Erzsébet ünnepén, november 19-én mutatták be, amikor ez a szobor már a helyén állt. A vakítóan fehér márványból készült alkotásból magával ragadóan sugárzik Erzsébet lelkisége: királyi koronával a fején minden figyelmét az előtte álló, rongyos ruházatú, didergő, éhes gyermek felé fordítja. Jobbjával nagy szeretettel önti a fiú kis csészéjébe az italt, míg a baljában a neki készített cipókat tartja. Teljes szívével-lelkével teszi a jót, ahogy a főparancs megkívánja. Itt, a bazilika fényes kupolája alatt e szobor az irgalmasság testi-lelki cselekedeteinek gyakorlására hívja fel a figyelmünket, amely nélkül nem juthatunk be Isten országába, az örök üdvösségbe.
A jeles szobrot Senyei Károly (1854–1919.) szobrászművész alkotta, aki a bécsi és müncheni művészi tanulmányai után 1886-tól Budapest legfontosabb középületeinek szobrászi díszítésében jelentős megbízásokat teljesített. Ő készítette többek között a Millenniumi emlékmű számára Szent István és II. András teljes alakos szobrait a Hősök terére, a Műegyetem főkapujánál elhelyezett négy szobrot, a Rákóczi téren a halászó gyerekek emlékművét, a Vigadó-kioszk díszítő szobrait és a bazilika számára a templom védőszentjének, Szent Istvánnak mellszobrát carrarai márványból a főbejárat feletti medalionba. A négy nagy dongaboltozat angyaldomborműve is az ő művészetét dicséri.
Ma is élô példaképünk
Hazánkban IV. Béla királyunk, Szent Erzsébet testvére építtette az első templomokat az 1235-ben szentté avatott húga tiszteletére, így az akkori fővárosunkba, Esztergomba a ferenceseknek, ahová ő is temetkezett feleségével és Béla fiával együtt. A 19. század végén Erzsébet királynénk tisztelete összekapcsolódott az ő védőszentjének tiszteletével, s így az egész országban számos kép, szobor készül mindkettőjük emlékére. Fővárosunkban ekkor épült fel a Rózsák terén a plébániatemplom, amely a marburgi 1235–40-ben épült pompás gótikus bazilika építészeti remekművét követi a Parlamentet is tervező Steidl Imre tervei szerint. Az első Erzsébet híd technikai csodája is az ő dicsőségüket kívánta hirdetni éppen úgy, mint Pesterzsébet. Napjaink Szent Erzsébet-tiszteletének beszédes művészi alkotása Pannonhalmi Zsuzsanna kerámia-emlékműve (1997) Pesterzsébeten, a Szent Erzsébet-plébániatemplom előtt. 2007-ben nemzetünk bizonyára számos újabb jelét fogja adni, hogy ma is élő példaképünknek tekintjük őt!
