Tíz éve Rákos mezején született újjá a Regnum-templom
Templom a Zoborhegy téren
Szerző: Bókay László
Fotó: Bókay László
Regnum Marianum – Mária Országa. Így is szokták nevezni hazánkat, mióta Szent István király halála előtt felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. Az 1800-as évek végén ezzel a névvel indult útjára egy mozgalom, melynek tagjai közt egyházmegyés papok és hitoktatók voltak, akik célul tűzték ki, hogy Budapest fiataljait, az utcán tengődő gyerekeket közösségbe fogva neveljék hitre, erkölcsre, hogy felnőttként hasznos állampolgárai legyenek hazánknak. Központjuk a VII. kerületi Damjanich utca 50. számú házában volt. 1919-ben az Esztergomi Főegyházmegye a terjeszkedő város erzsébetvárosi plébániáját két részre osztotta, és megalapította a Magyarok Nagyasszonya Plébániát – a Magna Domina Hungarorumot. Egy ideig a Damjanich utcában volt irodájuk. Shvoy Lajos – még plébánosként – 1921-ben templomépítő bizottságot hozott létre. Hamarosan megbízták Kotsis István építészmérnököt egy templom tervezésével a Városliget szélére, a Damjanich utca közelébe. A szentelési szertartást Serédi Jusztinián hercegprímás végezte 1931. június 14-én. Az 1820 négyzetméteres, kupolás épület emlékeztetett a jeruzsálemi Szent Sír-templomra. Tornyát egyedülálló módon a Szent Korona másolata díszítette.
Betoncölöpökre épült, így az 1951-es bontás – az elszánt kommunista parancs ellenére – rendkívül nehezen haladt. Katonáknak kellett segédkezniük, hogy robbantásokkal tegyék tönkre a viszonylag új templomot. Az emberek egy ideig próbálták megakadályozni mindezt. Élőlánccal vették körül az épületet, ám az ÁVH emberei szétverték a próbálkozást. A templomnak még a nyomát is el akarták tüntetni – építészeti szakkönyvekben sem jelenhetett meg róla írás vagy fotó. A „tereprendezés” végül sikerült, „ünnepi” alkalmakkor a Felvonulási téren háborítatlanul hömpölyöghetett a lelkes nép az elvtársak dísztribünje előtt. Később a Regnum helyén állították fel a Tanácsköztársaságra emlékeztető, „Fegyverbe!” című szobrot. 2000. november 5-től – egy azóta többször is meggyalázott – egyszerű kereszt jelzi az egykori templom helyét.
1989-ig kellett várni, hogy a Regnum-templom újjáépítése szóba kerüljön. Szennay András pannonhalmi főapát vetette fel egy alkalommal a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia előtt a tervet. Paskai László bíboros 1990-ben Hajnal György atyát bízta meg a Regnum-templom újjáépítésével, de a helyszín már nem a Városliget széle volt: a zuglói Zoborhegy teret jelölték ki. Hajnal György plébános először egy telket vásárolt és egy fakápolnát állíttatott, hogy legyen hol misézniük. 1991-ben, a Zoborhegy téren négyszintes, összesen ezer négyzetméteres közösségi házat építtetett. A kőtemplom építésével még várt, mert úgy gondolta, előbb közösség legyen, aztán kell templomot építeni. A tervek azonban már megvoltak. A templom makettje és egy emléktábla már az első pápalátogatás során ott volt a stadionban, a Szentatya mellett, így az idei esztendő többszörös ünneplésre is okot ad. Hetvenöt éve szentelték fel az egykori regnumi templomot, amelyet ötvenöt esztendővel ezelőtt romboltak le. II. János Pál pápa először tizenöt esztendővel ezelőtt járt hazánkban, ennek emlékére is épült a templom, melyet tíz esztendeje szenteltek fel.
Hajnal György jól gondolta, hogy először közösséget kell építeni, s csak azután templomot. A közösségi ház ma is az egész kerületet – s nem csak a katolikusokat – várja programjaival, kiállításaival, eseményeivel. Található az épületben olyan kiállítás, amely ötszáz év liturgikus tárgyait mutatja be. A püspöki ornátustól kezdve számtalan olyan textíliát láthatunk, melyek közt rendkívüli ritkaságok is találhatók. Arannyal átszőtt palást éppúgy, mint Mária Terézia monogramjával díszített casula, az Eszterházy lányok esküvői ruhájából készített miseruha, illetve ötvösművészeti remekek is. Látható például a byroni művészet alkotása, mely az óegyiptomi művészet keresztény változata. Díszítése az árász, amely arany szállal való szövést jelent. Kétszáz éve készült egyetlen gyöngyházkagylóból egy betlehem, borostyánból pedig barokk szenteltvíztartó. A kiállítás legrégibb darabja az 1500-as évek elejéről való textília, mely késő gótikus alkotás. Díszítésében mór hatás érvényesül.
Porcelánkiállítás éppúgy van a közösségi házban, mint helytörténeti tárlat. A kerület iskolái minden évben itt adnak számot egy verseny keretében a honismereti tantárgy iskolai anyagának elsajátításáról. A környék múltjának tárgyi emlékeit bemutató kiállításon a híres 424-es mozdony lámpája is megtalálható, csakúgy, mint a környék egykori használati tárgyai a szitától a borospoháron át a különféle mesterségekhez szükséges eszközökig. A közösségi házban kapott helyet egy közel harmincezer kötetes könyvtár is. Amint Hajnal György plébános ott jártamkor elmondta: mindenkit szeretettel várnak a kiállítások megtekintésére – az egyénileg érkezőket bármikor, a csoportokat, hogy megfelelően tudják fogadni őket, előzetes bejelentés alapján. A környék híveinek kérésére urnatemetőt is kialakítottak a könyvtár raktárának szánt helyen, mivel a temetők közbiztonsága manapság igencsak sok kívánnivalót hagy maga után.
Amint a közösségi házból a kerten át elindulunk a templom felé, egy halastó mellett megyünk el, ahol aranyhalak úszkálnak. Kicsit odébb játszótér van, hogy a kisgyerekek körbekerített részen, nyugodtan játszhassanak. Aztán betonpilléreket vehet észre a látogató. Közelebb lépve Hajnal Györgytől megtudom, hogy a lebontott Regnum Marianum-templom kupolájának kiásott elemei azok: a plébános fiatalemberként jelen volt a városligeti épület bontásánál, s tudta, hová szállították el a törmeléket. Az új templom építése során, a kert kialakításánál emlékként hozatta el az egykori templom kupolájának néhány pillérét.
A 38 méter hosszú, 25 méter széles és 16 méter magas templomba lépve meleg, sárgás fény fogadja az embert. A mennyezet végig faborítású, mintha halszálkák futnának végig rajta, az ember tekintetét az ég felé vezetve. Az oltár fölötti rész színezett üvegtető, amely a liturgikus tér természetes világítását biztosítja. Az oldalfalak ablakai gyertya alakot formálnak, melyek egymásnak fordítva kehely alakot mutatnak – vagyis az épület maga is a szakrális jelek sorát mintázza. Látszik, hogy körültekintően, átgondoltan a liturgiához igazították a belső teret. A szentségtartó alatt a régi templom egyik díszítőköve látható. A szárnyas oltár Latorcainé Ujházi Aranka alkotása, Szűz Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal. A templom oszlopait az Árpád-házi királyok pántkoronája és akantuszlevelek díszítik. A keresztúti képeket Herczeg Mónika készítette.
Hajnal György büszkén meséli, hogy cserkészcsapatuk van, rendszeresen járnak kerékpártúrákra Magyarországon, de voltak már az Egyesült Államokban, Hollandiában és Finnországban is biciklivel. Családos táboraikra nyolcvannál is több család szokott elmenni, rendszeresek a koncertek, estek, találkozók is. Mint mondja, nagyon sok fiatal jár hozzájuk. Azon ritka helyek egyike e zuglói egyházközség, ahol több keresztelést tartanak évente, mint temetést.
A templomból kilépve az ember tekintetét az égig vezeti a harminchárom méter magas pengetorony látványa. Ez is jelzi, hogy a Zoborhegy téren Isten háza áll, amely a kommunista diktatúra által lerombolt Regnum Marianum-, illetve Magna Domina Hungarorum-templom örököse, s várja a környékről, az ország különböző részeiből vagy külföldről érkező híveket, hogy lélekben megújulva, kulturális élményekkel gazdagodva folytassák a hétköznapok munkáját, s legyenek hívő keresztények, jobb magyarok.
