100 éve született a „magyar Kis Szent Teréz”
Erős akarattal mindent lehet
Szerző: Szabó Judit
A család Etelka születése után Tordára, majd az apa korai halála után (1915) Nagybecskerekre (ma: Zrenjanin, Vajdaság) költözött. Az általános iskolát Tordán, a polgárit és a kereskedelmi szaktanfolyamot Nagybecskereken, a Miasszonyunkról elnevezett Szegény Iskolanővérek iskolájában végezte.
1925-ben részt vett egy lelkigyakorlaton, melyet Csávossy Elemér jezsuita atya tartott, ekkor kezdte komolyabban venni vallásos életét. Bérmálkozása után a becskereki Jézus Szíve Szövetség és a Mária Kongregáció tagja, később az Imaapostolság buzgólkodója lett. Ezek azok a külső keretek, amelyekben törekedett Krisztust szolgálni, és számára minél több lelket megnyerni. Egy alkalommal, amikor a család a nyári hónapokban Zsidópusztán (Beremend közelében) tartózkodott, unokanővérének elmondta, hogy Kis Szent Teréz a példaképe, és őt akarja követni. Unokanővére mosolyogva jegyezte meg: „Talán szent akarsz lenni? Nem is olyan a természeted.” Mire Etus ezt felelte: „Erős akarattal mindent lehet.” Nemsokára fölvételét kérte előbb a Kármelbe, majd az Angolkisasszonyoknál, de tekintettel gyönge egészségi állapotára, mindkét helyen visszautasították. Lelkivezetője, Csávossy atya közbenjárására végül is a thurnfeldi (Ausztria) vizitációs zárdába nyert fölvételt (1927). Beöltözésekor Alacoque Szent Margit Mária tiszteletére a Margit Mária nevet kapta. Kisvártatva a nevét megfordították, mert a vele együtt Érdre készülő főnöknő is a Margit Mária nevet viselte. Öt nővér társaságában Érdre ment, ahol megalapították (1928) az első magyar vizitációs zárdát. 1932-ben tette le örök fogadalmát, naplójába ezt írta: „És ha csak egyetlen (megdermedt) lélekbe tudnám a Szent Szív melegét belopni az én elrejtett kis életem által, ez volna az én legnagyobb jutalmam, akkor nem éltem hiába.”
Gyermekkori betegségét egyéb betegségek is kísérték (átesett egy súlyos spanyolnáthán, minek következményeként mellhártyagyulladást kapott), ami gyakran ágyhoz kötötte. Súlyos betegségét példamutató türelemmel viselte. Május 13-án hajnalban kijelentette: „Ez lesz az utolsó napom”. Reggel még áldozott, aztán elkezdődött haláltusája. Délután öt körül szólalt meg utoljára: „Már nem látok többé!” És néhány perccel később ezzel búcsúzott: „Köszönöm!”
A magyar Kis Szent Terézt – ahogyan még nevezik – május 15-én helyezték örök nyugalomra az érd-ófalusi templom sírkertjében. Sírjára ez a felirat került: „Bogner Mária Margit nővér. Élt 28 évet. 1933. V. 13.”
Számos kérelem alapján Shovoy Lajos székesfehérvári püspök 1937-ben elindította a boldoggá avatás eljárását, de a második. világháború miatt az eljárás félbeszakad, a 80-as évekig nem történt semmi. Ekkor boldoggá avatása érdekében aláírásgyűjtést szerveztek, amelyet több mint kétezren írtak alá. A kérvényt felterjesztették Rómába. A sírra új fedlap került, és felállították Domonkos Béla alkotását, egy vizitációs nővért ábrázoló bronzszobrot, amely könyörögve az ég felé tárja karját.