Cikkek listázása

Juhász Imre atya válaszol

„Senki sem szolgálhat egyszerre két úrnak”

Szerző: Kovács Ágnes

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Örömhír című lapjának hasábjain Juhász Imre, Újfehértó plébánosa rendszeresen válaszol az olvasói kérdésekre.

Az aktuális kérdés Szent Ágoston: De civitate Dei című monumentális történelemfilozófiai művére utalva fogalmazódott meg. Az egyházatya két városról beszél: a pénz, a hatalom és az élvezetek alapján álló földi városról és az Isten dicsőségének szentelt mennyei városról. Mindkettő ragaszkodást követel polgáraitól, ám az ember nem tartozhat egyszerre mindkettőhöz. Valamennyien e világ polgárainak születünk; vízből és Szentlélekből történő újjászületésünk azonban Isten városának polgáraivá avat. Újra meg újra döntenünk kell az ember és az Isten városa között. Hiszen. „senki sem szolgálhat egyszerre két úrnak”.

A két város polgárainak kettőssége, amelyről Szent Ágoston ír, egy olyan alaphelyzet, mely az Egyház történelme folyamán mindig is fennállt, és a mi életünkben is jelen van. E „két város” értékrendje koronként hol távolabb, hol közelebb állt egymáshoz, de igazában sohasem volt teljes átfedés a kettő között, és nem is lesz.

Gondoljunk akár a keresztény középkor világára, mikor is az állam és az Egyház bármennyire is jól együtt tudott munkálkodni, mégis voltak érdekellentétek és feszültségek a kettő között. Az Egyház mint Krisztus által alapított isteni mű, gyarló tagjai által próbálja megvalósítani azt az eszményi állapotot, melyről Ágoston ír, de ezt száz százalékig soha nem tudja megvalósítani.

Az újkorban az Isten mindenekfölötti hatalmát és elsőbbségét megkérdőjelezték, majd értékrendjét a politikából is, a napi közéletből is kezdték kiszorítani. Ez az ellentét mára már valóságos szakadékot eredményezett. Az Isten országát építő keresztény embereknek komoly dilemmát és lelkiismereti kérdést jelent a két elváráshoz való igazodás és megfeleléskényszer.

Megengedett engedetlenség

S vajon mi fokozza napjainkban ezt a feszültséget bennünk? Azok a világméretű gazdasági és erkölcsi hatások, melyek napi szinten befolyásolják és bizony sok esetben nagyon megkeserítik az életünket. Egyrészt gondolhatunk arra a nemzetközi és állami joggyakorlatra, mely gátlástalanul veszélyezteti nemcsak az egyes ember, de a családok és végső soron az egész emberiség jövőjét! Ez ellen szólalt fel az a 125 amerikai keresztény vezető, akik aláírták a Manhattani Nyilatkozatot, amely állást foglal az emberi élet szentsége, az egy férfi és egy nő életszövetségeként definiált házasság, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság mellett. Ezek érdekében bizonyos körülmények között a polgári engedetlenséget is megengedhetőnek nyilvánítja.

Másrészt tekintsünk hazánk teljesen lezüllesztett erkölcsi és anyagi állapotára, amely napjainkban emberek millióinak az életét teszi rendkívül nehézzé vagy elviselhetetlenné. Aki ma megpróbál az Úr törvényei és lelkiismerete szerint élni, dolgozni, azt gyakran kigúnyolják és megvetik. Aki pedig napjaink erkölcstelen térhódítása (bűnözés, szexualitás, alternatív életformák) ellen fel meri emelni a szavát, különféle negatív jelzőkkel illetik, és olykor még meg is hurcolják. Éppen ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy sokan félnek a világtól, és szorongásaiktól gyötörten magányukba zárkóznak. Mások a züllés világába menekülnek, s ott próbálják elviselni a való világ szörnyű igazságtalanságait, vagy belevetik magukat a karrier, az anyagi javak ész nélküli hajszolásába, míg teljesen önzővé, gátlástalanná, kiégetté és magányossá nem válnak. Napjainkban különösen igaz az, amit az Úr Jézus mondott: „Senki sem szolgálhat egyszerre két úrnak.”


A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>