Új szak indul a PPKE Hittudományi Karán
Katolikus közösségszervezés
Szerző: Mácsai Kornélia
Új szakot indít 2010 szeptemberétől a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara. A „katolikus közösségszervező” szak olyan szakemberek létrejöttét kívánja elősegíteni, akik birtokában vannak hitéleti igazságoknak és gazdasági tudásnak is. Az új képzési lehetőségről a Hittudományi Kar dékáni titkára, Farkas Balázsné adott bővebb tájékoztatást.
„A katolikus közösségszervezés nem újdonság az Egyház életében, mert amióta létezik a Katolikus Egyház, azóta léteznek közösségei is” – mondta el Farkas Béláné, majd így folytatta: „a Magyarországon egyedülálló és új képzés professzionális módon segíti a hallgatókat, hogy a saját hitükben megerősödve, a Katolikus Egyház tanítását megismerve, megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek olyan világi területekről is, amelyek alkalmazásával hozzájárulhatnak a (katolikus) közösségek megerősödéséhez és hatékony működéséhez.” A ma kihívásaira kétség kívül jól felkészült szakemberek válaszadási képessége kell, akik „megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a katolikus intézmények és a non-profit szektor működésének egészéről, képesek formális és nem formális szerveződések irányítására és feladataiknak komplex kezelésére.”
A komplex képzés a három éves BA diploma megszerzésére ad lehetőséget. A katolikus hitélet tárgyai között olyanok szerepelnek, mint például a liturgika, az egyháztörténelem, a megszentelt élet intézményei és az apostoli élet társaságai vagy az egyházjogi alapismeretek. A „világi” tárgyak között számítógépes ismeretek, kommunikációelmélet, szervezetszociológia, EU-ismeretek, jogi ismeretek és még számtalan hasznos kurzus szerepel. A szabadon választható tantárgyak is értékes elmélyülési és képzési lehetőséget biztosítanak, hiszen olyan tantárgyak szerepelnek itt, mint például a környezeti nevelés, a táborozási ismeretek, a vizuális kommunikáció, az imádság egyéni és közösségi formái vagy a lelkiségtörténet, illetve a keresztény szempontú művészettörténet. Ahogyan azt Farkas Balázsné elmondta: „A képzés kb. 1/3-a hitéleti tárgy, a maradék 2/3-ban nagy figyelmet fordítunk a pedagógia, pszichológia, szociológia, kommunikáció, konfliktuskezelés és önismeret témakörök mellett a vezetéselméleti, menedzseri és pályázatírói modulokra is. Az elméleti oktatás mellett teret kap a gyakorlati képzés is, ilyenek többek között a pedagógia, csoportkommunikáció, közösségfejlesztés, EU-projektmenedzsment”.
Természetesen nem csak katolikusokat várnak a szakirány elvégzésére, noha eddig nem jelentkeztek más vallásúak. Azonban mindenképpen hasznos információkkal, tapasztalattal és legfőképpen az ökumenikus együttműködéssel szolgálna az, ha az itt tanuló más vallású diákok később együtt dolgozva működhetnének tovább a tanulmányaik befejezése után is. Persze egy most induló szakról beszélve még túl korai jóslásokba bocsátkozni. Nagy kérdést vet fel mindenesetre az, hogy lesz-e lehetősége az itt végzetteknek elhelyezkedni, hiszen a már működő szakokról kikerültek is pályakezdési gondokkal küszködnek sokszor. Farkas Béláné elmondta: „A katolikus közösségszervező szakot végzettek a Katolikus Egyház intézményeiben és más közösségekben láthatnak el változatos feladatokat” – majd így folytatta: „A folyamatosan erősödő hazai civil szféra is lehetőséget teremt azoknak, akik értékközpontúan és megfelelő tudás birtokában szeretnének ilyen területen elhelyezkedni. A szakot végzettek tovább tanulhatnak bármilyen osztott hitéleti mesterképzésben (pl.: hittanár, kánonjogász), illetve kreditelismertetést kérve más MA szakokon is”.
Valószínű, hogy a katolikus közösségszervező szakon végzettek hasznos segítséget nyújthatnak majd a saját plébániai életükben is: átadhatják tapasztalataikat kortársaiknak, szakmai képzettségükkel pedig olyan fontos kérdésekben segíthetnek plébánosuknak, mint a pályázatírás, a kommunikáció és „reklám” hatékonysága, vagy a különböző segítési területek minél hatékonyabb megszervezése. A Hittudomány Kar honlapján ez olvasható: „Az Egyetem és a Hittudományi Kar vezetői remélik, hogy a Katolikus Egyházban működő különböző közösségek, lelkiségi mozgalmak, a plébániák és más intézmények vezetői felismerik a szak jelentőségét, és a rájuk bízott Krisztus-hívőket bíztatják a képzésre való jelentkezésre.” Csatlakozzunk ehhez a reményhez akár a képzésre való jelentkezéssel, akár azzal, hogy tanulunk az itt tanulóktól, és segítjük őket munkájuk hatékony végzésében.
