Cikkek listázása

A nyírbátori minorita templom páratlan kincsei

Egy kora-barokk oltár különös története

Szerző: Kovács Ágnes

Nyírbátor római katolikus minorita temploma páratlan kincseket őriz a falai között. Az elmúlt időszakban uniós támogatással megkezdődött a templom felbecsülhetetlen művészeti értéket képviselő kora-barokk oltárainak restaurálása. Az egységes berendezést alkotó közel háromszáz éves műalkotások közül jelenleg a Krucsay-, a Pócsi- és a főoltár restaurálásához kezdtek hozzá. A felújítási munkálatokat egyre nagyobb érdeklődés övezi.

A nyírbátori gótikus stílusú, egyhajós teremtemplomot Báthory István erdélyi vajda kezdte el építtetni a család ősi fészkén 1480-ban. Ettől az időtől kezdve éltek itt minorita szerzetesek. Közel 100 év múlva a templomot és a kolostort felgyújtották, kifosztották, a templom alatt lévő kriptákat is feldúlták. 130 év után Kelemen Didák, Erdélyből származó minorita szerzetes kezdte meg a templom helyreállítását, a munkálatok 1725-ig tartanak. A kriptákat is rendbe hozták, oda csak a kiváltságosak temetkezhettek, amit az 1717 utáni feljegyzések is tanúsítanak.

A templom oltáraitól témájában és kivitelezésében is különbözik a – hármas csoportból álló, tíz jelenetben, harminc szoborral Krisztus szenvedését bemutató – Krucsay (Passió) oltár. Cselekménysorozata az Olajfák hegyének jelenetével indul, a bal oldali konzolon az ostorozás, jobbról és balról fent Jézus megcsúfolása látható, míg középen az Ecce homo jelenete. Itt Pilátus török turbánt, díszes kaftánt visel. Az ostorozó katonák kuruc kori pitykegombos ruhába öltözött poroszlók. Az Ecce homo alatt helyezték el az építtetők Krucsay János és Pogány Borbála címerét. Az ostorozással átellenben a keresztre vitel látható, míg lent, az oltár jobb sarkán a keresztre feszítés. Az oltár liturgikus központja a kálvária. A predella mélyén a halott Jézus fekvő alakja látható.

Az oltárt nem mindennapi története szerint Nádfőy Krucsay János, kisvárdai várkapitány, Magyarország utolsó pallosjogú ura, földesúr és felesége, Pogány Borbála építtette engesztelésül 1731-ben. Krucsay János 1700-ban feleségül vette a nála jóval fiatalabb Tolvay Borbálát. Krucsay János II. Rákóczi Ferenc odaadó híve volt, a szabadságharc alkalmával többször is fogságba került. 1711-ben a fogságból hazatéve, felesége, Tolvay Borbála hűtlenségének híre várta. Haragjában és keserűségében feljelentette feleségét, és „istentelen praktikája” miatt halált kért a fejére. A bíróság bűnösnek találta az asszonyt, de rövid idővel a kivégzés előtt Krucsay megbocsátott a feleségének.

16 évvel később, 1727-ben Borbála asszony ismét hűtlen lett a férjéhez, és a korábbi halálos ítélet miatti félelmében a rádi minorita kolostorba menekült (ez az Ondova és a Latorca összefolyásánál, Zemplén déli részén fekszik). Krucsay négy fegyveresét küldte el a kolostorhoz, de látva, hogy az asszony nem hajlandó kijönni onnan, elment Jósvay Ferenc  kisvárdai plébánoshoz – mondván egy kis civakodás történt közte és felesége között –, és kérte a plébánost, menjen el és hozza ki az asszonyt. A plébános jóhiszeműen el is ment, rábeszélte az asszonyt, aki 11 nap után kijött a kolostorból. Ám a fegyveresek azonnal elfogták. Az 1727. december 17-ei közgyűlésen Krucsay János halált kért felesége fejére a következő indokkal: „a hóhér keze vegye ki a tisztességes emberek közül”.

A vád ismét házasságtörés volt visszaeséssel súlyosbítva. Tolvay Borbála ellen 16 tanút sorakoztattak fel. A tárgyaláson Jósvay plébános tiltakozását fejezte ki, amiért Krucsay félrevezette, és ehhez csatolta három rádi minorita szerzetes vallomását is. A várkapitány azzal védekezett, hogy a plébános kiforgatta a szavait, és a felesége önként hagyta el a kolostort. A pert feltűnő gyorsasággal tárgyalták, Borbála asszony ügyvédje tiltakozott is amiatt, hogy nem kapta meg a törvény által előírt felkészülési időt, valamint amiatt, hogy a nemes asszony ellene jobbágyok tanúskodtak. A férje ez alkalommal nem bocsátott meg a feleségének, kimondták a halálos ítéletet és a kisvárdai vár bástyáján Borbálának fejét vették. Krucsay János nem egészen 3 hónapon belül a nála 28 évvel fiatalabb Cseby Pogány Borbálát elvette felségül, ami azt a gyanút keltette, hogy ez az ismeretség régóta fennállhatott. Boldogságát azonban hamarosan beárnyékolta súlyos lelkiismeret-furdalása feleségének halála miatt. Engesztelésül második feleségével megbíztak egy eperjesi mestert a passióoltár elkészítésével. Krucsay János valószínű azért éppen Nyírbátorban állíttatta a passióoltárt, mert a per folyamán a minoritákat sértette meg aljas hazugságával, és mivel Nyírbátorban a minorita szerzetes Kelemen Didák éppen akkor kezdte meg a templom újjáépítését, így ennél jobb helyet nem talált az oltárnak, amelyet már 1729-ben elkezdtek építeni.

Krucsay János második házasságkötése után 14 évre, 1741. június 18-án hosszas szenvedés után meghalt. Nyírbátorban a minorita kolostor udvarán ravatalozták fel. A gyászbeszédet Kelemen Didák tartotta, s beszéde végén a halott egyik imáját idézte: „…megvallom szóval, szándékkal, cselekedettel véghezvitt vagy elszánt gonoszságaimat. …Uram, Jézus, szent véred hullásáért, keserves kínszenvedéseidért bocsásd meg énnekem minden bűnömet.”

Krucsay János végakarata szerint az oltár alatti kriptában nyugszik.

(A történet rövidített formája Koroknay Gyula: „Amiről a Krucsay-oltár nem beszél” című írása alapján készült.)

Izgalmas restaurálási munkálatok

A Krucsay-oltár már évtizedek óta a műemlékvédelmi szakemberek és a restaurátorok figyelmének középpontjában áll. Az 1900-as években Magyarországon a már akkor rossz állapotú barokk oltárokat általában átdolgozták, de a nyírbátori alkotások esetében ez nem történt meg – tájékoztatta lapunk munkatársát Radovics Krisztina vezető restaurátor.

Restaurátori szempontból igen izgalmas feladat vár a tizenhat restaurátorra, hiszen a restaurált műtárgy olyan állapotba kerül, amilyenben sohasem volt. Utoljára az 1955-57-es években restaurálták a 18. század eleji oltárokat, ekkor még korlátozottak voltak a lehetőségek, ezért a tisztítást, a szöggel történő hátsó famegerősítéseket (ez nem megengedett egy faoltárban) és a felületen kiegészítő festéseket végezték el. A Krucsay-oltár jól ismert látványa nagy változáson megy majd át azáltal, hogy az elsötétedett lakkozást eltávolítják, feltárják.

A restaurálást két ütemben végzik, első szakaszában a fényképfelvételek elkészítése után lebontották az oltárokat, a szakemberek ekkor kerültek a műtárgyakkal testközelbe, valós képet kapva az állapotukról. Ezután megtörténik a felület konzerválása, az elöregedett lakkozás és a korábbi festékek eltávolítása, és ekkor fog a műtárgy eredeti felületében feltárt, konzervált állapotába kerülni. A második ütemben az esztétikai helyreállítás következik, és pótolják a hiányokat. Az oltárok rovarfertőzöttek, különösen a lábazati részeknél, de ez a szobrokon is látható, aminek következtében a felület hiányos, töredezett, repedezett.

A restaurálás több helyszínen történik. A főoltárt a helyszínen fogják helyreállítani, a festmények a Képzőművészeti Múzeum restaurátor műhelyébe kerülnek, a szobrok nagy része Zircre, az apátsági templom melletti műtermi körülményeket biztosító műhelybe.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>