XVI. Benedek pápa afrikai apostoli utazása
Afrika számára elérkezett a remény ideje
A Szentatya fogadására a yaoundéi repülőtéren megjelent többek között a köztársasági elnök, az apostoli nuncius, a helyi püspöki konferencia elnöke és tagjai, továbbá politikai és polgári méltóságok, a diplomáciai testület és a hívek csoportja. A pápai, majd a kameruni himnusz felhangzása után Paul Biya elnök köszöntötte XVI. Benedeket, aki ezt követően elmondta beszédét, melyben hangsúlyozta, hogy lelkipásztorként érkezett Kamerunba. Péter utódaként azért jött, hogy megerősítse testvéreit a hitben, híven ahhoz a feladathoz, amelyet Krisztus bízott Péterre az utolsó vacsorán. Ezután emlékeztetett Afrika számos nagy szentjére, akik a kereszténység első századaiban éltek, mint: Szent Ciprián, Szent Mónika, Szent Ágoston, Szent Atanáz. Egészen napjainkig misszionáriusok és vértanúk sora tett tanúságot Krisztusról szerte Afrikában, ahol ma az Egyházhoz mintegy 150 millió hívő tartozik. A fekete földrészen aránytalanul súlyosan jelentkezik a mostani globális válság: az élelmiszerhiány, a pénzügyi recesszió, a klímaváltozás hatásai. Mindez kiengesztelődésért, igazságosságért és békéért kiált: és éppen ezt kínálja fel az Egyház.
Látogatásának második napja a yaoundéi apostoli nunciatúra épületében szentmisével kezdődött, majd 10 órakor a pápa a köztársasági elnökkel, Paul Biyával találkozott.
XVI. Benedek szerdán délelőtt a fővárosi Krisztus Király-templomban találkozott az ország 30 püspökével. A pápát a püspöki kar elnöke, a yaoundéi érsek, Simon-Victor Tonyé Bakot köszöntötte, majd a Szentatya mondta el az afrikai ország főpásztorainak szánt gondolatait: „Látogatásom legfontosabb célja az, hogy találkozzam a szeretett afrikai földrész népével, és átadjam a püspöki konferenciák elnökeinek az afrikai rendkívüli szinódus munkadokumentumát”.
A pápa hálát adott Istennek azért, hogy a kameruni egyházban igen magas a papságra jelentkezők száma. Ugyanakkor azonban fontos az is, hogy valóban olyan jelölteket készítsenek fel, akik megfelelő érettséggel és belső egyensúllyal rendelkeznek ahhoz, hogy vállalni tudják a papi életet. A főpásztorok előtt álló másik nagy kihívást a családpasztoráció alkotja. A modernizálódás és az elvilágiasodás különösen nagy hatást gyakorol a hagyományos társadalomra, ezért fontos, hogy ebben az új helyzetben is meg tudják őrizni az afrikai családok alapvető értékeit.
Beszédében érintette még a szekták, az ezoterikus mozgalmak, más tévhitek, valamint a vallási relativizmus terjedését. Ezekkel a jelenségekkel szemben új ösztönzést kell adni a képzésnek és a kultúrának.