Cikkek listázása

Beszélgetés dr. Szlávik Antal egyházjogásszal

A papnak jelnek kell lennie

Szerző: Jakubecz Márta

Fotó: Parák László

A Papok Évében a Nagyszombati Főegyházmegye Mons. Róbert Bezák érsek részvételével konferenciát rendezett a papságról papok részére 2009. szeptember 7-én, a szent kassai vértanúk ünnepén a Galántai járásban található Hidaskürtön. E jelentős rendezvényről dr. Szlávik Antal egyházjogászt, hidaskürti plébánost, a konferencia szervezőjét kérdezte lapunk munkatársa.

– Milyen céllal rendezték a szlovákiai magyar papság számára ezt a konferenciát?

– A mostani már a negyedik konferenciánk. Négy évvel ezelőtt Orosch János püspök úr engem bízott meg azzal a feladattal, hogy évente egyszer szervezzek tudományos konferenciát magyar papok és hitoktatók részére. Rendeztünk már kétszer kánonjogi konferenciát, a Biblia Évében pedig biblikus konferenciát. A mostani konferenciánk témáját tálcán kaptuk a Szentatyától, aki június 19-én, Jézus Szentséges Szíve ünnepén meghirdette és megnyitotta a Papok Évét. Ebben az évben bizonyára sok rendezvény lesz a papságról, mi, magyar papok most tudományos konferenciával kapcsolódtunk be ebbe a rendezvénysorozatba. Ezúttal nem hívtuk meg erre az eseményre a laikusokat, mert a papság évében mi, papok szerettünk volna egymás közt elbeszélgetni közös dolgainkról.

– Kik tartották az előadásokat, és mi volt a témájuk?

– Az első előadást Mons. Róbert Bezák nagyszombati érsek úr tartotta. Az ő jelenléte azért is fontos volt, mert püspökké szentelése óta most találkozhatott először magyar papi közösséggel. Előadása a megyés püspök feladatairól szólt, egyrészt azokról, melyek a püspökszentelésből, tehát az egyházi rend szentségéből fakadnak, másrészt azokról, melyekkel közigazgatásilag irányítja az egyházmegyét. Az érsek atya – mivel még nem ismeri eléggé az Nagyszombati Főegyházmegye helyzetét, gondjait – feladatai gyakorlásához kérte a papok segítségét is.

A második előadást dr. Józsa Attila atya tartotta A pap és a liturgia címmel. Délután két előadás mutatta be a papság szerepét Krisztus előtt és után.

Dr. Karaffa János atya az ószövetségi papságról, ThLic. Jáger Róbert atya pedig az újszövetségi papságról adott elő a Zsidókhoz írt levél szemszögéből. A konferencia záró előadását jómagam tartottam A papság jelentősége Teilhard de Chardin filozófiájában címmel.

– Mely témák képezték leginkább vita tárgyát? Mi iránt volt a legnagyobb az érdeklődés, mihez szóltak hozzá a legtöbben?

– Mindegyik előadást nagy érdeklődéssel hallgatták a paptestvérek, és a diszkusszió is élénk volt. A legtöbb kérdést és hozzászólást a liturgiáról és a Teilhad de Chardinről szóló előadások kapták. A liturgia mindegyik papot érinti, mert mindannyian végezzük, de még mindig van mit tanulnunk, hogy az szép és méltóságteljes legyen, mert általa Krisztust képviseljük a hívek előtt. A Teilhard de Chardinről szóló előadás pedig azért kapott nagy figyelmet, mert a paptestvérek kevéssé ismerték ezt a nagy gondolkodót és az ő papi életét. Az előadó ajánlotta a hallgatóságnak, hogy a Papok Évében olvassák el Chardinnak legalább A pap, Az isteni miliő és a Mise a világ felett című írásait. Chardin filozófiája egyre jobban ismertté válik és egyre több szimpatizánsra talál a világban. Az Egyház is, mely kezdetben fenntartásokkal kezelte gondolatait, ma már mintha – több jel mutat erre – elismerné és rehabilitálni akarná őt.

– A hivatás témáját körüljárva Ön szerint hogyan foglalható össze a konferencia legfőbb konklúziója?

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>