Jubileumi események a Veszprémi Főegyházmegyében
Ezeréves múlt, ősi gyökerek
Szerző: Toldi Éva
Négy megye, valamint ősi püspökségeik példás összefogással készülnek az idén egy jeles évfordulóra, ezeréves múltjuk megünneplésére, melyhez kronológiai indíttatást egy Szent István király által 1009-ben kiadott oklevél szolgáltat, amelynek IV. Béla által 1257-ben átírt és megerősített változatát ma a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár őrzi. Ez az első, legkorábbi fennmaradt okirat ugyanis, amelyben Veszprém városa, illetve a veszprémi püspökség és Veszprém megye megemlíttetik, illetve amelyben, mint a kiemelt idézetből kitűnik, Fehér (Fejér), Kolon (a későbbi Zala), valamint Visegrád (a mai Pest) megyéről is olvashatunk.
Ez az oklevél ugyan nem alapítólevél, hanem adománylevél, mégis első írásos lenyomata annak a több mint ezeréves múltnak, amely joggal tölti el büszkeséggel ezen régió lakóit, s amely arra indít mindenképpen, hogy a gyökerekhez való ragaszkodás jegyében végigtekintse minden e tájon élő magyar azt az utat, amelyet megtett e nemzetrész a kereszténység védelme, a hit megtartó ereje révén a történelem viszontagságos évszázadai során napjainkig. Ennek jegyében az Ezeréves megyék című rendezvénysorozat Fejér, Zala, Veszprém és Pest megye területén és számos közös helyszínen egyházi és világi, valamint sajátosan megyei jubileumi ünnepségeken akar tisztelegni ez évben a jeles évforduló előtt.
Még Géza fejedelem alapította?
A sólyi oklevélben tehát nem alapításról van szó, hanem egy már létező püspökség megadományozásáról – olvashatjuk Veszprém legkiválóbb kora középkori történész-kutatója, Gutheil Jenő (1887–1963) pápai prelátus, káptalani levéltáros Az Árpád-kori Veszprém (1947) című munkájában is –, amelyből arra lehet következtetni, hogy a veszprémi püspökség az 1009-ben kelt adománylevél idején már létezett, sőt feltehetőleg a püspökséghez rendelt egyházmegye is, amely további területekkel bővült ekkor első királyunk akarata szerint. Történetíróink egybehangzóan a legrégebbi püspökségek közé sorolják a veszprémit. Ha hitelt adunk a pannonhalmi kiváltságlevélnek (1002), úgy a veszprémi püspökség a Koppányon aratott győzelem idejében, 997-ben már fennállott, s valójában még Géza fejedelem alapíthatta.
A sólyi adománylevél szerint István négy vár, Veszprém, Fehérvár, Kolon és Visegrád megyéjét rendelte a veszprémi püspök joghatósága, azaz egyházi fennhatósága alá – ahol a lelki jogokat gyakorolhatja a továbbiakban. Visegrád megyéje a későbbi Pilis megyét – a volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Duna-jobbparti részét – és Esztergom megyének Duna-jobbparti területét foglalta magában, Kolon pedig a későbbi Somogy és Zala megyéket
A Szent Koronát is elhozzák Veszprémbe
Az Ezeréves a megye rendezvénysorozat célja elsősorban az, hogy a múlt értékeire s a vidék természeti, történelmi, egyházművészeti látnivalóira felhívja az ott élők és az odalátogatók figyelmét. S természetesen sok-sok lelkiségi program is gazdagítja majd az ünnepségsorozatot. A rendezvények a Veszprémi Egyházmegyében is összefonódnak lépten-nyomon a közigazgatási értelemben vett megye, Veszprém város, valamint intézményeik programjaival, de azokban mindig meghatározó szerepet játszik az érsekség szakrális rendezvényeivel. Az egyházi események, szertartások sorában fő helyen szerepel a Gizella napok rendezvénysorozatának hagyományos nyitó szertartása a várban (ennek időpontja ez évben május 9-e), amelynek az ezeréves jubileum mellett különös aktualitást ad most, hogy Boldog Gizella királyné – Szent István király hitvese – halálának 950. évfordulójára is emlékeznek az idén. Az érsekség ez alkalomból országos zarándoklatot hirdetett meg, s az ünnepélyes megnyitó szertartásra Márfi Gyula érsek atya meghívta Erdő Péter bíboros urat, Juliusz Janusz apostoli nunciust és a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjait. A megnyitó előtt, május 7-én, Boldog Gizella névünnepén Magyar szentek és boldogok címmel reprezentatív kiállítás nyílik majd a veszprémi Gizella Királyné Múzeumban, ahol látható lesz Somogyi Győző festőművész emlékezetes képsorozata a magyar szentekről, valamint számos egyházmegyei vonatkozású helyi emlék, s a kiállítás egy központi része kiemelten foglalkozik majd Boldog Gizella életével, megyei emlékezetével. Ez alkalomra szeretnék elkérni a Münchenben őrzött Gizella-keresztet is, melyet a királyné készíttetett és adományozott édesanyja, Burgundi Gizella regensburgi zárdában lévő sírjára, valamint a szertartás napjára szeretnék elhozni Veszprémbe a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket is az ünnepségre.
Tervezik továbbá, hogy a Gizella Királyné Múzeumban emlékszobát rendeznek be dr. Gutheil Jenő káptalani levéltáros, teológiai tanár emlékére, aki Veszprém legjelentősebb kora középkori helytörténet-kutatója volt, aki az Árpád-kori Veszprém megismertetéséért a legtöbbet tette a megyében, s akinek emléktáblát is szeretnének emelni a Veszprémi Panteonban, továbbá szeretnék, ha posztumusz kitüntetésként a város díszpolgára címet is megkaphatná a jubileumi évben.
Gálakoncert és kottakiállítás
A négymegyés rendezvénysorozat központi ünnepi eseménye lesz a május 23-án Sólyban megrendezendő ünnepi megyegyűlés, amelyen részt vesz majd a másik három megye teljes közgyűlése is. Itt Márfi Gyula veszprémi érsek fog ünnepi beszédet mondani. A megyei testületek pedig elfogadnak egy ünnepélyes határozatot az ezeréves magyar megyerendszer, a Szent István-i örökség megőrzéséről, megtartásáról. A megyei elnökök emlékfát ültetnek az Árpád-kori (Szent István vértanú tiszteletére benedikált) templom (ma református templom) melletti ligetben. Terveznek kibocsátani ezen kívül egy emlékérmét is, megyénként 500 példányban, amelynek egyik oldala majd a jubileumra utal, a másikat pedig az adott megye címere díszíti. Ezt – hasonlóan a millenniumi zászlóhoz – a megyék valamennyi településére szeretnék később eljuttatni.
A programsorozat harmadik legjelentősebb Veszprém megyei állomása szeptember 26-án a Megyei Közművelődési Intézet és az érsekség által szervezett nagyszabású ünnepi egyházzenei gálakoncert lesz, amelynek a Szent Mihály-székesegyház ad majd otthont. Itt megyei kórusok, hangszeres zenészek részvételével a székesegyház gazdag kottatárából mutatnak majd be darabokat a fellépő művészek, illetve felhangzik majd a Haydn-mise is. Az eseménnyel párhuzamosan a Gizella Királyné Múzeumban ebből az értékes gyűjteményből kottakiállítást mutatnak majd be a helybélieknek, és a program keretében egyházzenei szimpóziumot is rendeznek, előadásokkal, kamarakoncertekkel, egyházzenei CD-bemutatókkal, orgonahangversenyekkel gazdagítva a programot.
