Cikkek listázása

Jubileumi események a Veszprémi Főegyházmegyében

Ezeréves múlt, ősi gyökerek

Szerző: Toldi Éva

Négy megye, valamint ősi püspökségeik példás összefogással készülnek az idén egy jeles évfordulóra, ezeréves múltjuk megünneplésére, melyhez kronológiai indíttatást egy Szent István király által 1009-ben kiadott oklevél szolgáltat, amelynek IV. Béla által 1257-ben átírt és megerősített változatát ma a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár őrzi. Ez az első, legkorábbi fennmaradt okirat ugyanis, amelyben Veszprém városa, illetve a veszprémi püspökség és Veszprém megye megemlíttetik, illetve amelyben, mint a kiemelt idézetből kitűnik, Fehér (Fejér), Kolon (a későbbi Zala), valamint Visegrád (a mai Pest) megyéről is olvashatunk.

Ez az oklevél ugyan nem alapítólevél, hanem adománylevél, mégis első írásos lenyomata annak a több mint ezeréves múltnak, amely joggal tölti el büszkeséggel ezen régió lakóit, s amely arra indít mindenképpen, hogy a gyökerekhez való ragaszkodás jegyében végigtekintse minden e tájon élő magyar azt az utat, amelyet megtett e nemzetrész a kereszténység védelme, a hit megtartó ereje révén a történelem viszontagságos évszázadai során napjainkig. Ennek jegyében az Ezeréves megyék című rendezvénysorozat Fejér, Zala, Veszprém és Pest megye területén és számos közös helyszínen egyházi és világi, valamint sajátosan megyei jubileumi ünnepségeken akar tisztelegni ez évben a jeles évforduló előtt.

Még Géza fejedelem alapította?

A sólyi oklevélben tehát nem alapításról van szó, hanem egy már létező püspökség megadományozásáról – olvashatjuk Veszprém legkiválóbb kora középkori történész-kutatója, Gutheil Jenő (1887–1963) pápai prelátus, káptalani levéltáros Az Árpád-kori Veszprém (1947) című munkájában is –, amelyből arra lehet következtetni, hogy a veszprémi püspökség az 1009-ben kelt adománylevél idején már létezett, sőt feltehetőleg a püspökséghez rendelt egyházmegye is, amely további területekkel bővült ekkor első királyunk akarata szerint. Történetíróink egybehangzóan a legrégebbi püspökségek közé sorolják a veszprémit. Ha hitelt adunk a pannonhalmi kiváltságlevélnek (1002), úgy a veszprémi püspökség a Koppányon aratott győzelem idejében, 997-ben már fennállott, s valójában még Géza fejedelem alapíthatta.

A sólyi adománylevél szerint István négy vár, Veszprém, Fehérvár, Kolon és Visegrád megyéjét rendelte a veszprémi püspök joghatósága, azaz egyházi fennhatósága alá – ahol a lelki jogokat gyakorolhatja a továbbiakban. Visegrád megyéje a későbbi Pilis megyét – a volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Duna-jobbparti részét – és Esztergom megyének Duna-jobbparti területét foglalta magában, Kolon pedig a későbbi Somogy és Zala megyéket

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>