Európai parlamenti választások után
Jobb Európát építünk?
Szerző: B.L.
Az európai uniós országokban június 4. és 7. között háromszázhetvenöt millió európai polgár a következő ötéves időszakra megválaszthatta azt a hétszázharminchat parlamenti képviselőt, akik országuk és Európa érdekeit figyelembe véve dolgoznak majd Brüsszelben.
A választások előtt a Katolikus Egyház püspökei többször intették a választókat, hogy a választás nemcsak kötelesség, hanem keresztényi felelősség is. Javasolták, minél többen járuljanak az urnákhoz, s arra is figyelmeztettek, hogy olyan jelöltekre, illetve azokra a pártokra szavazzanak, akik hiteles, erkölcsös, a múltban is következetes politikai nézeteket vallottak, s eszerint is cselekedtek képviselőik. Erre hívott fel a COMECE, az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsa tavaszi ülése után is, amikor azzal a kéréssel fordult az EU-képviselőkhöz, hogy „Építsünk egy jobb Európát”.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az Európai Unió Püspöki Bizottsága ajánlását követve nyilatkozatot adott ki az európai uniós parlamenti választások előtt. A minden templomban felolvasott körlevél a többi közt így fogalmazott: Bár sokan aggodalommal veszik észre, hogy a keresztény kultúrát, az emberi és evangéliumi értékeket földrészünkön veszélyek fenyegetik, és gyakran elutasítás fogadja, olykor még az Európai Unió politikusai részéről is, mégis – vagy éppen ezért – hitünk alapján is felelősséget érzünk hazánkért és Európáért. Felelős állampolgárként és hívő emberként vegyünk részt ezen a választáson és éljünk jogainkkal, mert valóban rajtunk is múlik, hogy az Európai Unió működése és jövőt meghatározó döntései hazánk, Egyházunk és benne a mi magunk igazi javát szolgálják.
Az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsa június 8-án a részvételi arány és a részeredmények ismeretében közleményt adott ki. Ebben megállapította, hogy az alacsony választási részvétel az európai civil társadalom hiányát jelzi. Egyúttal Adrianus van Luyn püspök, a szervezet elnöke az üzenetben jókívánságait fejezte ki a huszonhét tagállam megválasztott európai parlamenti képviselőinek. Feladatuk teljesítéséhez sok sikert és Isten áldását kívánta. A püspök annak a reményének is hangot adott, hogy az Egyház és az Európai Unió intézményei, különösen az Európai Parlament közötti párbeszéd tovább mélyül az emberi méltóság és a közjó szolgálatában. Az alacsony részvételi arányra utalva az üzenetben hangsúlyozták: érthetetlen, hogy ilyen kevesen szavaztak, hiszen a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével különösen megnő az Európai Parlament befolyása és hatásköre, s ezáltal az Európai Parlament egyre inkább a polgárok erős képviseletévé válhat. A levélben Adrianus van Luyn püspök szólt arról is, miszerint kérdéses, vajon az európai intézmények, a kormányok, a politikai pártok és az egyházak hozzájárulása megfelelő volt-e az állampolgárok európai tudatának erősítésében, felelősségérzetük növelésében. Az elmúlt hatvan évben az európai integráció egyedülálló folyamatot jelentett az emberiség történetében. A világszintű gazdasági válság, a klímaváltozás és az élelmiszerválság miatt nincs más lehetőség, mint egy egységes Európa, amely közös hangon szólal fel és áll ki az igazságosság, a béke érdekében a kontinensen és a világon egyaránt.
Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöksége is jókívánságait küldte az újonnan megválasztott európai parlamenti képviselőknek. A testület nevében a közleményt Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke, valamint Josip Bozanic bíboros és Jean-Pierre Ricard bíboros alelnökök írták alá. A levélben figyelmeztetnek: az új képviselők arra kaptak megbízást, hogy az Uniót az emberi jogok tiszteletben tartásán, az emberi méltóságon, a kölcsönös együttműködésen, a szolidaritáson és szubszidiaritáson, az igazságosságon és az élet védelmén alapuló, igazságosabb közösséggé tegyék. Ha az Unió képes arra, hogy megfelelő válaszokat adjon az európai polgárok aggodalmaira és reményeire, akkor képes lesz megfelelni eredendő feladatának is.
