Prága még nem ratifikálta a vatikáni szerződést
Csehországba utazik a pápa
Szerző: B.L.
XVI. Benedek pápa szeptemberben háromnapos lelkipásztori látogatást tesz Csehországban. A Szentatya Prágán kívül felkeresi Brnót és Stara Boleslavot is. Szent Vencelnek, Csehország és Morvaország védőszentjének szeptember 28-ai búcsúnapján részt vesz a pápa is. A meghívást a cseh elnök és a cseh püspöki kar nevében adták át XVI. Benedeknek, az út tehát egyben állami látogatás is.
Az apostoli út részletes programját már közzé tette a Szentszék sajtóterme. Eszerint szeptember 26-án, szombaton érkezik meg a pápa a prágai nemzetközi repülőtérre, ahol beszédet mond. Ezután fölkeresi a Prágai Gyermek Jézus kegyszobrát a Győzelmes Szűzanya-templomban. Délután udvariassági látogatást tesz a cseh államfőnél, az elnöki palotában. Ezután találkozik a politikai és polgári vezetőkkel, valamint a diplomáciai testület tagjaival. Majd vesperást vezet a Szent Vitus-székesegyházban papok, szerzetesek, szerzetesnők és egyházi mozgalmak részvételével. Vasárnap a Szentatya repülőgépen Brnóba utazik, ahol a Tuřany repülőtéren szentmisét mutat be, majd visszatér Prágába. Délután az érsekségen ökumenikus találkozón vesz részt, majd a várban beszédet mond az értelmiség képviselőinek. Szeptember 28-án, hétfőn reggel a pápa az ősi városban, Stará Boleslavban fölkeresi a Szent Vencel-templomot, majd szabadtéri szentmisét mutat be a cseh nemzet védőszentjének liturgikus ünnepe alkalmából. Együtt ebédel a cseh püspökökkel és a pápai kíséret tagjaival, majd búcsút vesz a prágai apostoli nunciatúrától és visszatér Rómába.
Benedek pápa először látogat Csehországba. Elődje, II. János Pál pápa több alkalommal is felkereste. Először még 1990-ben Csehszlovákiában járt, majd 1995-ben és 1997-ben Csehországban.
Csehország a kevésbé vallásos országok közé tartozik Európában: a felmérések szerint a cseh lakosok 59%-a nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, és mindössze 26%-uk vallja magát római katolikusnak. Az első nagyobb problémát a cseh-vatikáni viszonyban Jan Hus, a középkori cseh reformátor személye jelentette, akit a Katolikus Egyház 1415-ben eretnekség vádjával máglyahalálra ítélt. A hitújítóból a cseh nemzeti ellenállás jelképe lett. 1918-ban, Csehszlovákia függetlenné válásakor szobrot kapott az Óvárosi téren. II. János Pál már 1990-es látogatásakor jelezte, hogy az Egyháznak újra kell vizsgálni Jan Hus személyét és szerepét, melyre később ígéretet is tett Václav Havel államfőnek. 1999 decemberében, többéves kutatómunka után a pápa római nemzetközi konferenciát hívott össze, mely a cseh mártír életével és tanaival foglalkozott, továbbá mély sajnálatát fejezte ki a prédikátor halála miatt és az azt követő megosztottság miatt.
