Különösen kellenek a fogódzók e vizuálisan (is) szennyezett világban
Tájköltészet – akvarellel
Szerző: Lőrincz Sándor
Fotó: Lőrincz Sándor
A visszafogott tónusokban és a harsány színekben egyaránt jelen van a női lélek; Kovácsné Ékes Edit munkái láttán már messziről érezzük a női alkotót. S vele együtt azt a mívességet is, ami teljessé s még kifejezőbbé teszi a kompozíciót, amellyel arra vállalkozik, hogy felhívja a figyelmet a Föld és a földi lét szépségére s a transzcendensre. Olyan részletekre is, amelyekre nem figyelünk kellőképpen, vagy nem szánunk megfelelő időt arra, hogy felfedezzük a csodát. Képeinek ugyanis különleges erejük van. Felráznak bennünket és megvilágosítanak: Emberek, az élet szép, élni érdemes!
A kaposvári művész-tanár – akinek a hitoktatás területén végzett áldozatos munkáját Balás Béla kaposvári megyés püspök díszoklevéllel ismerte el – nap mint nap átéli az alkotás kínját-gyönyörét, s mivel a tanteremben tágra nyílt gyerektekintetek követik, a felelőssége is nagy, hiszen – ahogy pedagógiai ars poeticájában is vallja – mielőbb fel kell fedeznie tanítványaiban a Teremtő által beléjük plántált talentumot. Nem kell mindenkinek kitűnőnek lennie, de amiben átlagon felüli képességekkel rendelkezik, azt ki kell bontania. Diákjai között egyébként van már olyan is, aki képzőművészeti világverseny ezüstérmese lett.
