Cikkek listázása

Halottak napja

Szeretetben búcsúzni

Szerző: Toldi Éva

Sose felejthetem el Mári nénit, a sápadt, aszottra csömpörödött arcú öregasszonyt, aki negyvenévesen is már hetvennek látszott, s akiről azt mesélték, naponta kijár a temetőbe halott édesanyjához, s néha három-négy órát is eltölt ott. A faluban afféle bolondos vénkisasszonynak tartották, akit azon kaptak néha, hogy hangosan beszél a sírnál, a megboldogultat szólongatja, s néha sírdogálva, néha kikelve magából, fenyegetőzve távozik onnan. Úgy mondták, míg élt is az anyja, nagyon rossz volt vele a kapcsolata, s még a temetésére se ment el. Aztán néhány hónap múlva kezdődött ez a „kálváriajárása”.

Nehéz lehet neki – mondogatták a falubeliek, mert most akar törleszteni, azokat az elfojtott ügyeket megbeszélni az anyjával, amelyeket annak idején elmulasztott.

A legrettenetesebb örökség, valóban, ha mulasztásaink terhét úgy kell hordoznunk egy életen át, mint amit már sosem pótolhatunk, sosem tehetünk jóvá. Hajdanában még elevenen élt az a hagyomány, hogy a haldokló ágyánál az ellenségei is megjelentek, s mindazok, akik valamikor is haragot ápoltak iránta. Rendezni a kapcsolatot. Bocsánatot kérni, elbúcsúzni, megbocsátani. Könnyű lélekkel útjára segíteni az „evilágból” távozót.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>