Cikkek listázása

Jövőt építenek a veszprémi Szilágyi iskolában

Angolkisasszonyok örökén

Szerző: Budai Éva

Hogy kerül a veszprémi angolkisasszonyok intézetéről és az intézet területén ma működő keresztény általános iskoláról szóló riport mellé egy jezsuita imádsága? – mondhatnák, akik csak felületesen ismerik e női szerzetesközösség múltját, históriáját, akik nem ismerik alapítójának, Ward Máriának sorstörténetét. Ő ugyanis hivatása születésétől az ő korában legszigorúbb rendi szervezettségű jezsuiták szellemiségét érezte magához, terveihez, küldetéséhez legközelebbinek.

„Ahova állítasz, ott szolgállak,
Ahol megsejtelek, megcsodállak.
Amim van, azért magasztallak,
Amim nincs, nem zaklatlak.
Ami a dolgom, azt teszem,
A jó szót érte sose várom,
Ha nem sikerül, nem kesergek,
Isten nevében mindent újrakezdek.
Egy a kérésem mindenáron,
Jöjj el értem, ha jön halálom.
Atyám, Megváltóm, Királyom.”
(Asztalos János jezsuita szerzetes)

Kolostoralapításainál, az iskolák létrehívásakor is ezt tekintette értékvezetőnek szolgálataiban. De mondhatnánk azt is, hogy ezen ima sorai Ward Mária életútját is megjelenítik, hiszen állandó küzdelemben élte meg szerzetesnővéri küldetését, s bár lett volna indoka, hogy elkeseredjék emiatt, mégsem így tett, hanem örök reménykedéssel tekintett az Úrra és megújult hittel a jövőbe.

Isten mellettem fog állni…

Ward Mária, az angolkisasszonyok Boldogságos Szűz Mária Intézetének alapítója 1585-ben született az angliai Mulwith-ben a nagy katolikusüldözések idején. Ez a helyzet gyermek- és fiatal éveinek meghatározó élménye volt. Közelről megfigyelhette a misszionáriusokat, tanúja volt házkutatásoknak, látta, hogyan rejtenek el papokat és egyházi felszereléseket. Hallott vértanúkról, akik életüket áldozták fel. Egész életét annak a nagy feladatnak szentelte, hogy az emberekben fölébressze és növelje Isten szeretetét, s őket a keresztény életmódra segítse.

Már tizenöt évesen tudatosodott benne szerzetesi hivatása. Mivel Angliában a Rómától való elszakadás után már nem voltak kolostorok, el kellett hagynia hazáját. A szerzetesi élettel előbb Spanyol-Németalföldön, a klarisszák közösségében ismerkedett, majd önállóan alapított kolostorokat, ahol az angol leányok katolikus nevelésével foglalkoztak. Később iskolákat nyitott Rómában, Nápolyban, Perugiában, Münchenben, Bécsben, Pozsonyban, Prágában is. Rendje és az intézetek hivatalos pápai engedélyezéséért küzdött egész életében, de azt nem tudta elérni. „Bizonyos vagyok benne, hogy Isten mellettem és enyéim mellett fog állni, akárhol is legyünk” – mondta halála előtt. „Mária Intézetei”, az iskolák halála (1645) után is szaporodtak. A pápai engedélyezést végül 1877-ben kapták meg. Magyarországra Pázmány Péter hívta az angolkisasszonyok rendjét 1628-ban.

„A leánynevelés metropolisza”

Veszprém szellemi-lelki életében meghatározó volt az Angolkisasszonyok Sancta Maria Intézete, amely születését Ranolder János veszprémi püspöknek köszönheti, aki nagy gondot fordított arra, hogy székvárosában és egyházmegyéje más, nagyobb helységeiben a nőnevelésnek otthont teremtsen. Több ezerre tehető azoknak a magyar nőknek a száma, akiket ezekben az intézetekben képeztek az alapítástól, 1860-61-től a rend 1948-as feloszlatásáig.

A veszprémi intézet elé célul tűzte a főpásztor a rendalapító, Ward Mária törekvését: a szegényeket szeretni, e szeretetben kitartani, velük élni, halni és feltámadni. Arra intette a rendet, hogy komoly munkára és igaz benső lelkiségre neveljék a rájuk bízott leányokat, hogy majd lelke legyenek a családoknak, oszlopa a társadalomnak, értékes tagja Egyháznak és államnak. Már néhány évvel a megalakulás után úgy emlegették az intézetet, mint a „leánynevelés metropoliszát”.

Az angolkisasszonyok volt intézetének területén jelenleg a megyeszékhely Ipari Szakközépiskolája és az érsekség fenntartásában működő Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános Iskola, valamint az újjáalakult rend osztozik. Az utódintézmény, a Szilágyi Erzsébet Általános Iskola a rendszerváltás után fokozatosan alakult át katolikus tanintézménnyé, mondja Halmay György, az iskola jelenlegi igazgatója. A ’90-es években, amikor még az önkormányzat volt a fenntartója, már elkezdődött az egyházi oktatás is. Kezdetben évfolyamonként egy egyházi és egy önkormányzati osztállyal dolgoztak. Az iskola életébe már ekkor bekapcsolódtak az angolkisasszonyok, akik attól kezdve hitoktatói feladatot láttak el a gyermekközösségben. Az egyházi intézménnyé alakulásban komoly szerepe volt a rendnek, különösen a közelmúltban elhunyt Molnár Edit nővérnek, aki lelke, összetartója volt közösségének. Hivatalosan 2000. augusztus 1-jén vette fenntartásába az iskolát a Veszprémi Érsekség. Mivel akkor csatlakozott az akkoriban megszűnt, korábban a város egy másik iskolájában működő protestáns általános iskolai tagozat református és evangélikus diáksága is a közösséghez, az iskola ökumenikus neve Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános Iskola lett. (A növendékek többsége katolikus.) 2005-től azután a profiljuk tovább bővült: az itt tanuló diákokból szerveződő, évtizedek alatt országos hírnévre szert tett Szilágyi Táncegyüttes az alapfokú művészetoktatás intézményi keretei között folytathatja ma már munkáját.

A tehetséget a Teremtőtől kapjuk…

Az iskola lelki igazgatója Tóth Gyula, a Regina Mundi (az egykori intézettel összeépült ősi templom) plébánosa. Ő szervezi a hitéletet, a szentmiséket, a lelki napokat (adventben és nagyböjtben), s az év eleji lelki felkészítőket a pedagógusoknak.

Az iskolában gazdag program várja a diákokat a tanulmányi idő után is: cserkészet, művészetoktatás (néptánc, csengettyűs együttes), kézműves és sportfoglalkozások. Most szervezik a városi szintű reneszánsz kézműves vetélkedőt. Sajátossága az iskolának, hogy itt – a városban egyedülállóan – az angol és a német nyelv mellett fakultatívan franciát is tanulhatnak a növendékek. A nyelvtanárok külföldi utakat szerveznek a diákoknak Angliába, Ausztriába, hogy élő nyelvi közegben is fejleszthessék tudásukat.

A Szilágyi Táncegyüttes 35 éve alakult, kezdetben szakkörként működött egy legendás hírű tanító néni, Kiss Jánosné, mindenki Joli nénije vezetése alatt. Jelenleg Nagy Marianna és Hajdú Péter a vezetője. Az akkor 12 fős csoport mára közel 120 tagúra növekedett. Gálaműsoraikon mindig felforrósodik a levegő. A néptánc a zenei anyanyelv része, erősíti a magyarságtudatot, és a tánc közben – mint azt az együttes nevelési alapvetésében olvashatjuk is – a gyermek átérezheti, hogy a Teremtőtől kapott tehetségét képes kibontakoztatni. A táncosok városi ünnepségeken, de országos és külföldi vendégszerepléseken is elismerést aratnak. Az idén például Szlovéniába vitték el az iskola jó hírét. A veszprémiek egyik legszebb ünnepének, a szentestét megelőző napon hagyományosan megszervezett betlehemes játéknak is ők a főszereplői a várban.

Nemrég egy csengettyűs együttese is alakult az iskolának. Ők is büszkeségei a városnak. Jutalmul a sok szép fellépésért, a nyáron egy lengyelországi kiránduláson vehettek részt. Szép pillanatai voltak útjuknak az esti fellépések, ezek között is talán a legszebb a krakkói Mária-templomban II. János Pál pápa tiszteletére celebrált szentmisén való szolgálatuk volt, valamint a Wieliczka sóbányában tartott koncertjük.

Végül az igazgató úr büszkén számol be a továbbtanulási eredményeikről. Az elmúlt évben 44 végzős diákjuk közül 24-en folytatják tanulmányaikat gimnáziumban, 19-en szakközépiskolában, s egyetlen diák ment csupán szakképző intézménybe.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>