a Gábriel Polgári Társulás a fiatalokért és a gyermekekért
A munka sok, a munkás kevés
Szerző: Jakubecz Márta
Fotó: Lambert Attila
Zsidó János: – A kor követelményei olyan feladatok elé állították ugyanis az Egyházat, amit nem tudott olyan hirtelen maradéktalanul felvállalni. A helyi egyházak elásták magukat a hivatali feladatokban és plébániáink, templomaink felújítási, építési munkálataiban. Központilag pedig mindenki azzal volt elfoglalva, hogyan kell megoldani az iskolai hitoktatást, a hitoktatók képzését, az egyházi iskolák fenntartását, s hogy mi legyen a sorsa a visszakapott egyházi tulajdonoknak. Mindezt látva tudatosult bennünk, hogy mi vagyunk az Egyház, és éreztük, hogy valamit tennünk kell Krisztus élő Egyházának építéséért. A gyerekeket, fiatalokat éreztük a legveszélyeztetettebbeknek. Őket érte leginkább a szekták, a keleti vallások őrülete. Tudtuk, hogy ők azok a tévé és számítógép mellett felnövekvő generáció, amely bizony gyakran szembetalálkozik a kábítószerrel, a pornográfiával, az erőszakkal, a pénz csábításával. Láttuk, hogy rengeteg negatív hatás éri őket, érzelmi sivárságban élnek, lelki világuk eltorzul. A szülők idejét, erejét felemészti a megélhetés utáni hajsza. Nem jut idejük a nevelésre, a közös élményre, a családi légkör kialakítására. S ott van még a csonka család problémája is. Az iskola pedig továbbra is inkább csak oktat, mint nevel.
Az ifjúság szolgálata a jövő szolgálata. Ezért a szolgálatért hoztuk létre a Gábriel Polgári Társulást, amely lehetőségei szerint konferenciák, fesztiválok, versenyek, vetélkedők, ifjúsági találkozók, katolikus ifjúsági és gyermektáborok, szabadidőprogramok, kulturális és sportrendezvények vagy akár karitatív, jótékonysági akciók szervezését vállalta magára. Hiszünk abban, hogy a fiatalok abszolút értékek utáni éhsége el fogja őket vezetni Jézushoz. S ha ebben bárkinek is a segítségére tudunk lenni, teljesítettük küldetésünket!
Amikor elhatároztuk, hogy rendszeresítjük rendezvényeinket, és szembesültünk azzal, hogy pályázni csak szervezetek pályázhatnak, akkor került sor a társulás bejegyzésére. Az alapítók között voltak papok: Karaffa János, Kiss Róbert, Lormusz János, Józsa Attila, és laikusok is: Nagy Attila, a Katedra című folyóirat szerkesztője, Radványi Zoltán, a Gábriel csomagküldő szolgálat tulajdonosa, Kovács Jolán, Kovács Krisztina tanárnők és az általunk szervezett kisközösségi vezetőképző hallgatói: Mózes Endre és Szabó Csilla. Munkánkat elkötelezett papok, tanárok és a rendezvényeinken felnőtt fiatalok támogatják.
– Milyen rendezvényekkel kapcsolódtak be az egyházi életbe?