Egyéves a Szent Márton Látogatóközpont
Több mint látnivaló
Szerző: Horváth István Sándor
Fotó: Horváth István Sándor
A szombathelyi Szent Márton Plébánia a Savaria Múzeummal és a város önkormányzatának művelődésért felelős szervezetével, az Agora Szombathelyi Kulturális és Turisztikai Központtal együttműködve hozta létre a templom melletti egykori domonkos kolostorban a Látogatóközpontot. A megismerendő helyszínt a nagy kultúrtörténeti jelentőséggel rendelkező templom, a szomszédságában elterülő, kétezer éves múltra visszatekintő temető, valamint a plébánián kialakított kiállítási tér együttesen alkotja.
A Szent Márton személyének megismeréséért fáradozó Géza atyát és plébániai munkatársait a kezdetektől fogva az a cél vezette, hogy ne csupán egy hagyományos, látnivalókat felvonultató tárlatot hozzanak létre, hanem egy interaktív kiállítást, ami sikerült is. Ennek köszönhetően a történelem és a kultúra iránt érdeklődők, a vallásos indíttatású zarándokok, az ideérkező turisták, a kiránduló családok, a fiatalok és a gyerekek sok érdekességgel találkozhatnak. A látogatók ugyanis a kiállított tárgyi emlékek megtekintése mellett játékos, aktív tevékenységekkel mélyíthetik el megszerzett ismereteiket, s ily módon még a legkisebbek is élvezik a tárlatvezetést.
A látogatást érdemes a 4. századi, kora keresztény temető területén épült templommal kezdeni, amely évszázadokon keresztül a város vallási központja volt. A régmúlt időkben is sok zarándok kereste fel a templomban lévő kápolnát, amely hirdeti: „Hic natus est S. Martinus”, azaz „Itt született Szent Márton”. A templom és a temető kiemelt jelentőségét igazolja, hogy a magyar egyházi élet kialakulásakor, az Árpád-korban ide temetkezett a város előkelő keresztény lakossága.
Batthyány Erzsébet grófnő, aki a templomot a 17. században átépíttette, végrendeletében meghagyta, hogy az épület mellett a koldusok részére ispotály jöjjön létre. Így az Amiens városában a koldussal köpenyét megosztó Márton szülőhelyén menedékhely épült a koldusok számára.
A templomban gyakran találkozni szentmisén résztvevő zarándokcsoporttal, de mindig lehetőség van egyéni imádságra is. Mint a régi időkben, úgy ma is sokan érkeznek, akik Márton égi segítségét kérik, vagy köszönetet mondanak neki közbenjárásáért.
Az interaktív kiállítás megtekintésekor a tárlatvezetés minden esetben a csoport korosztályához és érdeklődési köréhez igazodik. A kiállítási tablók feladatlapok segítségével is végignézhetők, anyaguk így is elsajátíthatók. A játékok és manuális tevékenységek elsősorban a gyerekek és fiatalok számára könnyítik meg az ismeretek elmélyítését, de a felnőttek is szívesen próbálkoznak például pénzveréssel, viaszpecsét készítésével, hallhatnak a Szent Márton-kifli sütéséről. A kolostor udvarán egy 22 m2 nagyságú kőintarzia ábrázolja azt az utat, amelyet Márton bejárt Európában, valamint azokat az olykor csodás tetteket, amelyeket Márton az egyes városokban cselekedett. Ha sikerül végre a gyerekeket elszakítani a szabadtéri társasjáték figuráitól és a Márton azonosító jegyeként ismert libák bábuitól, akkor valóban elkezdődhet a tárlatvezetés.
A megkeresztelkedése előtt katonai szolgálatot teljesítő Márton életének megismerése során fel lehet próbálni az egykori római katonák harci viseletét, lehetőség van ólomöntésre és pénzérme verésére. Márton napjához Szombathelyen és Európa szerte számos helyen lampionos felvonulás kötődik, éppen ezért itt ki lehet próbálni, hogy ki mennyire ért a lampionkészítéshez, valamint libás kitűzőt is alkothatnak az ügyesebbek.
A 4. századi olajmécsesek meggyújtása könnyű feladatnak bizonyul, de az már komolyabb erőt kíván, ha valaki a korabeli kézimalommal ki akarja próbálni, hogy hogyan őröltek egykor búzát. A játékok minden korosztályt elbűvölnek. Kirakós játékok segítik a szombathelyi Szent Márton-emlékek memorizálását, és társasjáték mutatja be a katonából kereszténnyé lett, majd a franciaországi Tours városának püspökévé választott Márton életútját. Továbbá kőmozaikból lehet kirakni egy ókeresztény épület padlómozaikjának mintáját is.
A Szent Márton és Savaria című kiállítás Masszi Ferenc grafikusművész rajzain, valamint a mellettük elhelyezett műtárgymásolatokon és az írott források adatain keresztül mutatja be Márton életének kevéssé ismert savariai eseményeit, továbbá szombathelyi tiszteletének állomásait. A 18 képből álló sorozat Márton születésével, a római hadseregbe való besorozásával kezdődik. A következő tablók a Savariában már a 4. században jelenlévő kereszténység tárgyi emlékeit tárják elénk, valamint bemutatják a Diocletianus-féle keresztényüldözés idején itt vértanúhalált szenvedett Szent Kvirin püspök emlékeit. Az 5-6. századi keresztény emlékek pedig igazolják, hogy Krisztus követői jelen voltak azután is, hogy a római lakosság elköltözött Pannóniából.
Továbbhaladva megtudhatjuk, hogy már a középkorban is híres utazók keresték fel a várost. Kiemelkedik 791-ben Nagy Károly látogatása. Carolus Clusius németalföldi utazó 1585-ben lejegyzi, hogy „a templomban a szentély bal oldalán kis kápolna van, melynek oltárán Szent Márton ülő kőszobra van elhelyezve”. Bél Mátyás 1740 körül pedig azt írja, hogy a templom előtt mutogatják azt a kővel mozaikszerűen kirakott forrást, amelynek vizével keresztelte meg egykor hazatérő Márton az édesanyját. A kút ma is ott van a templom előtt, s fölötte Rumi Rajki István 1938-ban készült szobra magasodik, amely ezt a jelenetet ábrázolja.
A látogatóközpont a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal része, mondhatjuk: kiindulópontja és jeles állomása azon útvonalaknak, amelyek összekapcsolják a Szent Márton tiszteletét ápoló településeket a Via Sancti Martini, azaz a Szent Márton útjai kezdeményezésben.
A Vas megyei Szent Márton-emlékek című tárlatból megtudjuk, hogy a megye területén 11 templom van a Szombathelyi Egyházmegye védőszentje, Márton püspök tiszteletére szentelve. Ezeken a helyeken általában a főoltárkép jeleníti meg a védőszentet. Az idők folyamán megsemmisült Varsány, Körmend és Sárvár Szent Márton-temploma, valamint Pusztaszentmárton település. A megyében további 12 templomban örökítették meg szobrokon, képeken, üvegablakokon Savaria szülöttének alakját. Elcsodálkozunk, hogy minden kép rendelkezik valamilyen kifejező, teológiai üzenetet hordozó kedves kis részlettel.
A Szent Márton a néphagyományban című, nyolc képből álló sorozat Somogyi Győző alkotása. A képek a Márton-naphoz kapcsolódó magyarországi népszokásokat mutatják be. November 11. a libasült fogyasztásának, az újbor kóstolásának napja, és ekkor dugózták le a hordókat. Ugyanakkor időjárásjósló nap is. E napon a háziasszonyoknak nem volt szabad mosni, ruhát teregetni, ehelyett inkább rétest illet sütni. November 11-én hozta el a pásztor a gazdáknak Márton vesszejét, hogy állataik egészségesek legyenek, s legkésőbb eddig a napig behajtották az állatokat a legeltetésből. Ettől a naptól kezdve már lámpást gyújtva végezték a munkát a műhelyekben.
Valóban sok itt a látnivaló, de azok is megtalálják számításukat, akik egy kiállítástól a látnivalóknál is többet várnak.
