Cikkek listázása

Az MKPK ad limina-látogatása a Vatikánban

Főpásztoraink az „apostolok küszöbénél”

Szerző: Rosdy Pál

A Magyar Püspöki Konferencia tagjai május 5-től 10-ig ad limina-látogatást tesznek az Örök Városban. Az „ad limina apostolorum” latin kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy „az apostolok küszöbénél”, Szent Péter és Pál apostol sírjánál. Ennek az ötévenkénti kötelezettségnek részben jelentéstétel a célja, megbeszélés a Szentatyával és munkatársaival, részben zarándoklat, a római szent helyek imádságos felkeresése.
Az Anyaszentegyház földrajzi kiterjedése ugyan minden korábbinál nagyobb, de a kapcsolattartás modern eszközei (internet stb.) révén mégis jobban elérhető minden része, mint bármikor korábban. Azt hihetné az ember, hogy egyre kevésbé van szükség erre a személyes jelentéstételre, amit 743–1079 táján kezdtek megkívánni, és IX. Gergely pápasága idején, 1234-ben lett általánosan kötelező, eleinte ritkábban, hiszen a messzi tájakról különösen nehéz volt az utazás. Napjainkban viszont inkább az egyházi élet nagy központi eseményei okozzák az előforduló halasztásokat. A magyar püspökök például 1998 helyett a szentév előkészítése, a szinódusok, a pápa apostoli útjai miatt csak 2001-ben mehettek. A 2006-ban esedékes következő ad limina-látogatást pedig II. János Pál betegsége és halála, az új pápa megválasztása (2005) miatt kellett most májusra halasztani.

Az összefoglaló áttekintés és személyes megbeszélés a mai modern viszonyok között is fontos, nemcsak a római kúria vezető intézményeinek, hanem a püspököknek is. Mindkét fél sokat tanul ilyenkor. Az Egyház központi tisztségviselői nem csak az adatokat tekinthetik át, de a helyi egyház legfontosabb szándékait, törekvéseit is. A főpásztorok pedig mélyebben megismerhetik a Szentatya szándékait, fontossági sorrendjét és nem utolsó sorban azokat a bíborosokat, munkatársakat, akikkel máskor is tárgyalniuk kell.

A személyes megjelenés előtt hónapokkal meghatározott kérdőpontok alapján a főpásztoroknak írásbeli jelentést kell küldeniük egyházmegyéjük helyzetéről, a helyi egyházban a különböző szakterületek állapotáról (központi intézmények, oktatásügy, karitatív intézmények stb.) Ezt a jelentést a vatikáni főhivatalok (kongregációk, pápai tanácsok) feldolgozzák, és tudják, mit kell majd személyesen megbeszélni. A főpásztorok aztán végigjárják az illetékes hivatalokat. Az egyes püspökök nemcsak saját egyházmegyéjük helyzetét, de a szakterületükhöz tartozó országos egyházi ügyeket is megbeszélik.

Természetesen mindez nemcsak a püspökök és papok számára fontos, hiszen az Egyház minden megkeresztelt tagjának életét érinti. Mert ilyenkor például a liturgikus élet, a szentségi élet, a hitoktatás, a katolikus iskolák, a hívők vallási élete, a keresztény egységtörekvések, a családok helyzete, a tájékoztatás (rádió, televízió, internet, sajtó) világa is szóba kerül, új ösztönzéseket, útmutatást kap. Mindezek az ügyek mindnyájunk lelkiismeretét terhelik, mert mindnyájunk jövőjéről van szó, közös a felelősségünk.

Példaként idézhetjük Bábel Balázs kalocsai érseket, aki év elején a Petőfi Népe megyei lapnak nyilatkozva megemlített néhány szempontot a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye jelentéséből. Örömmel állapította meg, hogy a főegyházmegyében az elmúlt évek során kicsit csökkent a paphiány. Idén hat újmisés pap kezdi meg lelkipásztori szolgálatát. Tizenkét állandó diakónus segíti a lelkipásztori munkát. Szólt „a mindennapok hűségét megélő papságról”, a gyermekáldást vállaló és gyermekeiket vallásosan nevelő szülőkről és a civil hittanárok áldozatos munkájáról is.

A főhivatalokban folytatott tárgyalások után külön-külön, majd együtt fogadja a főpásztorokat a Szentatya. A személyes fogadás inkább beszélgetés a fontos kérdésekről. Az együttes fogadás során mondott beszédében a Szentatya a kapott összefoglaló információk alapján csoportosítja mondanivalóját. Ebből a beszédből fogunk közvetlenül a legtöbbet tanulni: hogyan látja helyi egyházunkat a Szentatya? Milyen gondokat, feladatokat lát? Mit kér tőlünk? Miben látja megújulásunk, fejlődésünk zálogát?

Az ad limina-látogatás zarándok jellege elsősorban a négy római pápai bazilika meglátogatásában fejeződik ki. Püspökeink koncelebrált szentmisét mutatnak be a Szent Péter-bazilikában, a falakon kívüli Szent Pál-bazilikában, a lateráni Szent-János bazilikában és a Santa Maria Maggiore-bazilikában.

Erdő Péter bíboros prímás római címtemplomában, a Szent Balbina-bazilikában fognak találkozni a Rómában élő magyarokkal. A látogatás, mint láttuk, komoly felelősséget és munkát jelent. Imánk kísérje főpásztorainkat, hogy Magyar Katolikus Egyházunk ügyét sikerrel képviseljék. Bízhatunk benne, hogy ők sem feledkeznek el rólunk „az apostolok küszöbénél”.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>