Hopp Ferenc utazásai és kincsei
Amikor kinyílt Ázsia kapuja
Szerző: b.z.
A cég virágzása lehetővé tette, hogy ötvenéves kora után kedvtelésből utazzék. Meglátogatta a világkiállításokat, és több kisebb-nagyobb utazás mellett 1882 és 1914 között ötször körülutazta a Földet. Hopp utazásairól beszámolt a Magyar Földrajzi Társaság ülésein, több úti beszámolója nyomtatásban is megjelent, ezeket gyűjtött és saját készítésű fényképeivel illusztrálta.
A 19. század végén a Távol-Keletre induló hajóutak első állomása az egyiptomi Szuezi-csatorna kikötője, Port Said volt, ahol a helyi bazárokban már meg lehetett kapni a Közel- és Távol-Kelet legkülönfélébb kincseit. Az Andrássy úti villában most nyílt kiállítás egy közel-keleti bazár bemutatásával idézi fel Port Said hangulatát, ahol Hopp Ferenc világ körüli útjai során háromszor is megfordult.
Indiába 1882-ben látogatott el. Az itt vásárolt tárgyai – miniatúrák, kerámiák, kasmíri lakkok, márvány dísztárgyak, ékszerek stb. – élményeit, tapasztalatait illusztrálják. E sokszínű ország öltözködése bizonyosan rabul ejtette., így a kiállításon többek között a hagyományos indiai női viseletet, a szárit is megtekinthetik a látogatók.
Hopp Ferenc kétszer fordult meg Délkelet-Ázsia országaiban, bejárta többek között Indonéziát, Malajziát, Burmát, Thaiföldet és a Fülöp-szigeteket is. A délkelet-ázsiai országokban vásárolt anyag nagy részét – vallási témájú tárgyak mellett – a finoman megmunkált ékszerek és hétköznapi, használati tárgyak alkotják.
A gyűjtemény 1200 kínai tárgyának javát világkörüli utazásai során 1883 és 1914 között vásárolta. Háromszor járt Kínában, ahol elsősorban távol-keleti emléktárgyakat és iparművészeti remekeket szerzett be. Hopp Ferenc érzékeny szemmel vizsgálta és vásárolta a különösen nemes anyagú kínai tárgyak sorozatait, amit hűen bizonyítanak a kiállított drágakőfaragványok, tubákos flakonok, rekeszzománcok, kínai lakktárgyak és ékszerek is.
Hopp Ferenc 1919-ben bekövetkezett halálakor japán gyűjteménye közel 2000 tárgyat számlált. A legszebb darabok nagy része a 18-19. századból származott, ezek a lakktárgyak, inrók, necukék, okimonók, kardok és kardtartozékok, a bronztárgyak és a kerámiák változatos és igényesen megmunkált darabjai, melyek közül a legkvalitásosabb darabokat szemlélhetik meg az érdeklődők.
Hopp Ferenc ugyan nem vezetett naplót az utazásai során, de leveleiben olyan élethűen és részletesen számolt be élményeiről barátainak és munkatársainak, hogy azokból pontos képet kaphatunk kalandjairól, az által felfedezett és megismert rendkívül gazdag keleti kultúráról. Utazásai során, ahol csak tehette, gyűjtötte a fényképeket, hogy megmutathassa itthon mindazt, amit leveleiben leírt. Az 1890-es évek elejétől kezdve maga is fényképezett, személyesen is kipróbálva a fotográfia technikai újításait, amelyeket a cége forgalmazott. Fényképeit gondosan feliratozta, albumba rakta. Felvételeit számos nagy sikerű előadáson és kiállításokon mutatta be; a tiszteletére 1895-ben kiadott Jubileumi album szerint „lefotografálta az egész világot”. Hatalmas fénykép-gyűjteményének nagy része azonban elpusztult. A most nyílt kiállításon a századforduló környékén használt különféle fényképezőgépek, sztereo-fényképezőgépek, sztereoszkóp, valamint diatartó dobozok és a hozzájuk tartozó üvegdiák láthatók az Országos Műszaki Múzeum és a Magyar Földrajzi Múzeum gyűjteményéből. Az installáció és a látvány lényeges elemét alkotja a Hopp Ferenc utazásait interaktív módon nyomon követő szoftver, amely egy világtérképen folyamatosan kirajzolja az adott útszakaszt, és felkínálja az adott állomáshoz társított képi dokumentumokat. Ezzel párhuzamosan a látogató az egykori utazás helyszíneit a Google Earth segítségével 21. századi távlatból is szemlélheti.
Az Amikor kinyílt Ázsia kapuja című kiállítás 2009. november 29-éig látható Budapesten, az Andrássy úton, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeumban.
