Cikkek listázása

60 éves az Országos Kéktúra

„Nekem szülőhazám”

Szerző: Szalontai Anikó

Fotó: Vida József

Szent István turistavándorlás – hatvan éve, 1938-ban így nevezték el az Országos Kék Úton végighaladó első, szervezett túrát. Az eredeti elképzelések szerint ötévente tartottak volna jubileumi túrákat az országot kelet-nyugati irányban átszelő útvonalon. A kék utat ugyanis, melyet ma Országos Kéktúraként ismerünk, Szent István halálnak kilencszázadik évfordulójára emlékezve, egyben a Magyar Turista Szövetség fennállásának huszonötödik jubileumára készítették.
A szövetség a turistasággal foglalkozó társaságokat tömörítette, s a „kék út” ötlete valójában a szövetség egyik alapító tagjától, a Magyar Turista Egyesület elnökétől származik. Cholnoky Jenő – az író Viktor és László testvére – a legkiválóbb magyar földrajztudósok egyike volt: világutazó professzor, aki tudós létére szépírói színvonalon, gyönyörködtető és szórakoztató módon írt. Az eredetileg Sümegtől Nagy-Milicig tartó úton 1928-tól, tíz év alatt festették fel a kék jelzéseket. Elkészültekor Európa első hosszú távú turistaútja volt. A Szent István vándorlás résztvevői a két végpontról egyszerre indultak, hogy több mint húsz nap után az út központján fekvő Dobogókőn találkozzanak. Magyarország kiterjedt túrahálózata hazánk természeti kincse, amelynek egyik legismertebb része ma is az Országos Kéktúra. Az útvonal hosszabb az eredetinél: Írott-kőtől Hollóházáig tart, s több mint 1100 kilométer.

A második világháború után az ötvenes években keltették új életre a kéktúrát, amikor a természetjárók nem juthattak túl az országhatáron. 1953-ben Horváth József vehette át az első jelvényt a táv teljesítéséért. A Magyar Természetbarát Szövetség ma is egy kitűzővel ismeri el, ha valaki hivatalosan, minden ellenőrző ­ponton pecsételve végigjárja az utat – az elmúlt évtizedek alatt több mint négyezer jelvényt adtak már át.

Az ötvenes évek második felétől olyan nép­szerűségnek örvendett a kéktúra, hogy sorra adták ki az egyre bővülő és részletesebbé váló kézikönyveket, térképeket. Az útvonalat a hetvenes években nyugat felé meghosszabbították Velem községig, ám csak a rendszerváltás után kerülhetett a kéktúra végpontja az osztrák-magyar határon álló írott-kői kilátóhoz.

1979-ben Rockenbauer Pál úti filmje révén azok is megismerték az Országos Kéktúrát, akik soha nem indultak el rajta. A Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatot ma a kéktúra történelmének egyik mérföldköveként tarják számon. Már csak azért is, mert hét évvel később ismét útra kelt Rockenbauer Pál a televízió munkatársaival, a nyugati végpontból déli irányba, hogy maguk választotta úton elérjék Szekszárdot. A Még egymillió lépés … útvonala 1989-ben vált a kék út részévé Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra néven. Közben megszületett a terv a további bővítésre, amit egy újabb film vezetett be: a Kerekek és lépések, amelyet Rockenbauer Pál emlékének dedikáltak. Ennek nyomán 1992-ben kezdték felfesteni Szekszárdtól kelet felé a kék jelzést, így lassan kirajzolódott az Alföldi Kéktúra. Az országot körbeölelő kék út 1996-ra, az államalapítás millecentenáriumára zárult össze. A három nagy túrát együtt Országos Kék Körnek szokták nevezni, amely összesen 2520 kilométer hosszú.

Mindezzel párhuzamosan a kék kör fokozatosan az európai nemzetközi turistaútvonalak tagjává is vált. Az Országos Kéktúra például – Kőszegtől Sátoraljaújhelyig – a Spanyolországtól Görögországig vezető, Európai Hosszútávú Turistaút része.

A Magyar Természetbarát Szövetség által kiadott igazolófüzet „útravaló gondolatai” Radnóti Miklós Nem tudhatom című versének első soraival kezdődnek, őrizve a magyar táj szeretetéből fakadó célkitűzést, amely a túra megálmodóit mozgatta. Hiszen az országot átszelő útvonal nemcsak a kirándulást szolgálja, hanem azt is, hogy a túrázók megismerjék hazánk teremtett és ember alkotta szépségeit, kultúráját, történelmét. A kék út ezért, amellett, hogy bevezeti a kirándulót a még érintetlenül maradt, természet uralta területekre, nem kerüli el a településeket, történelmi emlékhelyeket sem. Ugyanakkor sportteljesítménynek sem lebecsülendő, bár a kéktúra egyik nagy előnye, hogy nem igényel különösebb fizikai felkészülést.

Talán nem is vettük észre, de kirándulások alkalmával bizonyára sokan megtettük már az Országos Kéktúra egy-egy szakaszát.

Hogyha valaki hivatalosan szeretné teljesíteni a távot, annak sem kell egyszerre végigmennie az útvonalon, hogy átvehesse a szabálytalan négyszög alakú, végtelenbe futó utat szimbolizáló jelvényt. Időbeli korlátozás nélkül, bármely irányban, bármilyen szakaszokra bontva teljesíthető a kéktúra. Magyar Természetbarát Szövetség a hat és tizennégy év közötti gyerekek számára háromszáz kilométernyi, csökkentett távolságú Gyermek Kéktúrát is kiírt, amely szintén bármikor, bármilyen irányból bejárható. Az összes pecsét megszerzésén túl csak az a fontos, hogy valóban megcsodáljuk közben hazánk szépségeit, megismerjük a különböző tájak embereinek mindennapjait, és felfedezzük rejtett, félig feledett történelmi, kulturális értékeinket.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>