Nyolcvanéves XVI. Benedek pápa, az „igazság munkatársa”
Pápaságának kulcsszavai: béke, kultúra, igazság
Szerző: Kránitz Mihály
A háború rémtettei
Az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződés eredményeként Németország egy legyőzött, megalázott, ingatag helyzetű állam lett. Az általános elégedetlenség következtében a német nép belesodródott a hitleri rémuralomba, mely a háború kitöréséhez vezetett. 1939 őszén a traunsteini kisszeminárium katonai kórházzá alakult át. Már 1939 márciusában kötelező volt minden tizenkét év alatti német fiatalnak belépnie a Hitlerjugendbe. Történészek szerint a kamaszkorúak nyolcvanöt százaléka – olyan későbbi ismert személyiségek, mint Jürgen Habermas vagy Günter Grass – tagja volt ennek a szervezetnek. Az ifjú Ratzinger egész egyénisége tiltakozott a kollektív bánásmód és a fizikai erőszak ellen. Matematikatanárának köszönhetően egy igazolással távol maradhatott a rendezvényektől. Németország éppen ekkor támadta meg a Szovjetuniót. Georgot 1942-ben munkaszolgálatra vezényelték, majd Franciaországba került. Joseph ekkor latint és görögöt tanult, Goethét és Schillert olvasott. Felfedezte a 19. század nagy szerzőit, verseket írt, liturgikus szövegeket fordított. 1943. július 26-án osztálya minden szeminaristájával együtt ő is behívót kapott Münchenbe, a Luftwaffe kötelékébe.
1944. szeptember 10-én mentesítették a tankötelezettség alól, de mivel már tizenötödik életévét betöltötte, egy újabb parancs kötelező munkaszolgálatra rendelte. Más traunsteini társaival együtt az Ausztria és Magyarország határán levő Dél-Burgenlandba vezényelték. Az ifjú sorkatonák ekkor szembesültek a háború nyers valóságával. 1944 októberében a front egyre nyugatabbra helyeződött. A magyar kapituláció után az ifjú Ratzinger és osztálytársai minden magyarázat nélkül visszakapták civil ruháikat, és vasúton Salzburg felé irányították őket szüntelen légitámadások közepette. Ő vérmérgezése miatt visszatérhetett családjához, ám három hét múlva újra behívták Münchenbe. Hamarosan amerikai fogságba esett, ahonnan 1945. június 19-én szabadult.
Ratzinger bíboros többször felidézte ezeket az eseményeket, legutóbb 2004. június 5-én, a franciaországi Caen Saint-Étienne-székesegyházában, a normandiai partraszállás évfordulóján. Emlékeztetett rá, hogy a nácizmus a hazugság uralma és a félelem rendszere volt, s a partraszállás áldás volt „nekünk, németeknek”, és a múlttal való szembenézés alkalmával az európai államoknak kétszer is meg kellene fontolniuk, hogy elvetik-e maguktól a keresztény erkölcsöket. Döbbenetes a párhuzam Karol Wojtyla és Joseph Ratzinger, a két későbbi pápa élete között, akik fiatalkorukban – bár két különböző fronton, de – ugyanazt a barbárságot ismerték meg: egyikük Krakkóban, nem messze az auschwitzi tábortól, másikuk München környékén, Dachau közelében. Mindezt anélkül élték át, hogy akár csak egyetlenegy puskagolyót is ellőttek volna.