Az év végi taizéi találkozóról – és a magyarországi imaórákról
„Jó az Úrban bizakodni…”
Szerző: Körössy László
Fotó: Körössy László, Taizéi Közösség
Alois testvér Zágrábban – Milyen „liturgikus rend” szerint épülnek fel a taizéi imaórák?
– A taizéi imaórák az Egyház évezredes hagyományát követik, és felépítésük alapvetően megegyezik a zsolozsma napközi imaórájával. A lényeges különbség viszont az, hogy a kötött liturgikus szövegek helyett (például a kezdővers és a himnusz helyett) mindenütt taizéi énekeket énekelnek. A legfontosabb része az imaórának a csönd, ami a rövid olvasmányt és az olvasmány utáni éneket követi. A rövid könyörgést Roger testvér írásaiból olvassák fel, vagy Alois testvér, a jelenlegi prior (a Taizéi Közösség vezetője) írja. Az imaórák jellegzetességét a taizéi énekek adják, amelyek a sokszori ismétlés révén nagymértékben hozzásegítenek az elmélkedő imádsághoz.
– Az összejövetelek „taizéi jellegét” az imádságos tér kialakítása is meghatározza…
– Aki a franciaországi Taizébe látogat, azt megragadja az ottani templom, az imádságos tér „fiatalos” jellege. Nincsenek padok, a mindenütt ismert taizéi kereszt előtt gyertyák égnek, ikonok előtt szelíd lámpafény világít, és a szentélyben, mint hatalmas vitorlák, a mennyezetről narancssárga drapériák feszülnek. Mindennek a háttere tudatos és praktikus. Tudatos, mert a sokszínű kereszténységből merít: Taizé mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a különböző hagyományoknak teret adjon, ezzel is a kiengesztelődést szolgálva. Így fontos szerepet kapnak például az ortodoxiából átvett ikonok, amelyek „ablakot nyitnak a mennyországra”. Amikor Roger testvérhez az első két testvér csatlakozott, és a genfi katedrálisban a sokak által látogatott közös imádságuk alatt gyertyák égtek, többen különösnek találták ezt, mivel a gyertya akkoriban Genfben a katolicizmus szimbólumának számított. Hogy a taizéi templomban nincsenek padok, annak gyakorlati oka van: a földön ülve sokkal többen elférnek az imaórákon. A drapériák mintegy lendületet adnak az egyébként nagyon egyszerű taizéi Kiengesztelődés-templomnak. A bent imádkozó úgy érezheti, hogy az Egyház hajóján utazik sok-sok keresztény társával együtt, ugyanazon kikötő felé… Ha saját templomunkban vagy kápolnánkban átveszünk ezekből a jelképekből valamit, nem feltétlenül az imádság „taizéi” jellegét hangsúlyozzuk, hanem annak egyetemes keresztény mivoltát.
– Országszerte tartanak már taizéi imaórákat vagy csak Budapesten?
– Igen, országszerte vannak rendszeres imaórák, többek között a következő városokban: Szeged, Miskolc, Eger, Esztergom, Székesfehérvár, Pécs, Zalaegerszeg, Szombathely…
Budapesten a zugligeti templomban például minden első pénteken már több mint húsz éve, teljesen beépülve az egyházközség programjaiba. A péntek esti imaórák Budapesten fél nyolckor kezdődnek, első pénteken Zugligetben, második és harmadik pénteken a Ferenciek terén lévő kápolnában (V. kerület, Ferenciek tere, Kárpátia udvar, IV. lépcsőház), negyedik pénteken pedig a terézvárosi templomban. Napközi imaórákat tartunk hétköznaponként (péntek kivételével) a Ferenciek terén, a kápolnában 13-tól 13.30-ig. Az imaórák helyszíneiről és időpontjáról a http://taize.kimiroda.hu honlapon lehet informálódni.
– Milyen más programok révén lehet kapcsolatba lépni „taizéi csoportokkal”?
– Mivel Taizé nem mozgalom, nincsenek taizéi csoportok. De a taizéi lelkiség jelen van a magyar egyházban. A Taizében vagy az év végi találkozókon megfordult fiatalok fontosnak tartják, hogy odahaza is együtt imádkozzanak, és hogy ezek az imaórák mindenki számára nyitottak legyenek. Ezért alakulnak sok helyütt közös imádságok. Sokan vágyakoznak az Istennel való közösségre. Ezt tapasztaltuk meg a budapesti Városmisszió idején is, amikor a Belvárosi Ferences Templomban napról napra egyre többen vettek részt az esti imákon. A taizéi énekek békességet szerző légköre még késő éjszaka is becsalogatta az embereket a templomba.
Budapesten, a Ferenciek terén lévő kápolnában például bibliakör is működik. Szerda esténként 19.30 órakor szeretettel várjuk mindazokat, akik szívesen olvassák együtt a Szentírást és beszélgetnek róla.
A legutóbbi európai találkozón, Zágrábban a taizéi testvérektől kaptunk ajándékba egy ikont, a 7. században készült egyiptomi Barátság ikon másolatát. Ez azóta is zarándokúton van, összekötve mindazokat, akik Jézus barátaiként járják életük zarándokútját. A fent említett honlapon nyomon követhető, merre jár az ikon, bárki bekapcsolódhat a közös imádságokba, illetve elkérheti közösségi alkalmakra az ikont.
– Az év végi taizéi találkozó idén Genfben lesz. Meddig és milyen módon lehet erre jelentkezni?
– A genfi találkozóra december 1-ig lehet jelentkezni. A Katolikus Ifjúsági Mozgalom az eddigiekhez hasonlóan most is autóbuszos utazást szervez az Ökumenikus Ifjúsági Irodával együttműködve. November 20-ig történő jelentkezés esetén az útiköltség kedvezményesen 21000 Ft. Részletes tájékoztató és a helyi összekötők névsora a http://taize.kimiroda.hu honlapon olvasható.
– Mondana néhány szót a genfi találkozóról, annak lelkiségéről, központi gondolatáról?
– A Taizéi Közösség számára fontos lesz ez a harmincadik jubileumi találkozó, amelynek 2007. december 28. és 2008. január 1. között a svájci Genf városa ad otthont. Amikor Roger testvérnek a második világháború alatt el kellett hagynia a taizéi házat, visszatért Genfbe. Itt csatlakoztak hozzá azok az első testvérek, akikkel rendszeresen együtt imádkozott a genfi székesegyházban, és közösségben éltek egy bérelt lakásban. 1944 őszén már együtt tértek vissza Taizébe.
A helyi egyházak együttes meghívására válaszol a közösség a találkozó megszervezésével. Szeptember vége óta taizéi testvérek és önkéntes fiatalok dolgoznak az előkészületeken, sorra látogatva a vendéglátásban résztvevő egyházközségeket a Léman-tó partján, sőt még a szomszédos Franciaországban is. Ahogyan azt Roger testvér tette, most Alois testvér írja azt a levelet, amely a genfi találkozón és majd a következő év folyamán a kiscsoportos beszélgetések fő gondolatát adja.
Idehaza is szerveződnek azok az előkészületi alkalmak, amelyre a Genfbe készülő fiatalokat várjuk közös imára, tájékoztatásra, beszélgetésre. (A részleteket lásd a honlapon: Genf, előtalálkozók).
– Az Ön tapasztalatai szerint a taizéi szellemiség milyen „lelki többletet” ad, milyen üzenetet közvetít a magyar egyháznak, az itt élő keresztény embereknek?
– Sok mindent lehetne mondani mindazokról a lelki ajándékokról, amit az ember egy-egy találkozó során kap: belső örömöt és békességet, nyíltságot, egyszerűséget, lendületet… Mégis egyvalamit szeretnék kiemelni: Taizéhez szorosan hozzátartozik a kiengesztelődés gondolata. Roger testvér nemcsak a szavaival hirdette a kiengesztelődést, hanem a közösségében együtt élő testvérek által ezt nap mint nap meg is élte. Maga a Taizéi Közösség a jele annak, hogy lehetséges együtt élni, imádkozni és dolgozni különböző felekezetű, nemzetiségű embereknek azért, hogy Isten országa megtapasztalható módon megvalósuljon sokféle megosztottságtól szenvedő világunkban. Mindehhez nyitott szívre van szükség Isten és az emberek felé egyaránt. Ezért mondhatjuk ezt az imádságot, amelyet Roger testvértől röviddel a halála előtt, 2005 júliusában kaptunk: „Szentlélek, add, hogy életünkön Isten irgalmassága láthatóan tükröződjön. Igen, add, hogy szeressünk, és ezt életünk mondja el.”
