Egyházmegyei gyermeknap Nagykálló-Harangodon
Tartsd tenyeredben a végtelent!
Szerző: Kovács Ágnes
Fotó: Kovács Ágnes
A legenda
A Nyíregyházától 10 km-re található Árpád-kori település jelenlegi Harangod elnevezéséhez érdekes ősi legenda fűződik, amely szerint az 1200-as években Nagykállótól délre volt egy falucska, Búzna Dada nevű. Amikor a hírnökök jelentették, hogy gyilkolva, fosztogatva mindent elégetnek a tatárok, a lakosság az élelmét, állatait, munkaeszközeit mentve a mocsárba menekült, de amint a templomhoz értek, megállította őket az öreg pap.
Mentsétek a harangot is fiaim, mert ha a tatárok felgyújtják a falut, a tűzben lezuhan a haranglábról, és tönkremegy, megolvad – mondta a pap.
Szekérre engedték hát a harangot, majd ahol lehetett, tutajra emelték, és észak felé eveztek. Már közel jártak egy biztonságnak látszó, dombok védelmében lévő helyhez, amikor a tutaj megbillent, és a harang a vízbe csúszva elmerült a mocsárban.
Telt-múlt az idő. A tatárok által teljesen elpusztított Búzna Dada egykori lakói mocsarakkal körülvett, védett helyen felépítették az új települést, Kállót. Lett új fatemplom is, magas, kupolás toronnyal. Csak a harang hiányzott sokáig. Ám néha, a ködös őszi estéken észak felől harangszót hozott a szél az emberek hite szerint abból az irányból, ahol a harang elveszett. S ilyenkor félelemmel mondogatták az öreg papnak: „Hallod, atya? Ott szól a harangod!”
Ezt a helyet, ahol a harang elmerült, azóta Harangodnak nevezik.
Ügyesség- és humorérzékpróba
A 75 hektáros, dimbes-dombos, erdős, ligetes táj büszkesége a békés csöndet hirdető tó és az Ekler Dezső építész tervei alapján készült hét faépület. Az egyik közülük a Tánccsűr, amely kör alapú, 250 m2 alapterületű, és legalább 500 gyermek befogadására alkalmas. Ide költöztek be a nyíregyházi Pacsirta Kultúrzenekar tagjai erre a napra, zenéjükkel emelve a hangulatot. A Kardos György vezette, három éve alakult együttes színvonalas zenéjével, koncertjeivel kiemelkedő résztvevője az egyházmegyei rendezvényeknek.
A gyermeknap szervezési feladatait a nyíregyháziak vállalták el mintegy 70 fővel, Lupsa Tamás, Hevele Ferenc, Kerekes László nyíregyházi káplánok, Kardos György plébániai munkatárs, Lengyel József debreceni káplán és Tóth László püspöki titkár irányításával, akik már egy hónapja a sikeres napért munkálkodtak.