A történelmi emlékezet „barlangjában”
A pálosok Sziklatemploma – 15 éve bontották le a betonfalat
Szerző: Körössy László
Fotó: Körössy László
A rend alapítója, Boldog Özséb 1246-ban kanonoki rangjáról és vagyonáról lemondva a Pilis erdejébe vonult és három évig remeteként élt. 1250-ben gyűjtötte össze a Pilisben és az ország távolabbi részein élő remetéket, hogy imádságukat, áldozataikat közösen ajánlják Istennek nemzetünkért.
A 14. század elején a rend hatalmas fejődésnek indult. Pázmány Péter hatvanöt pálos kolostorról emlékezik meg a korabeli Magyarországon. Ezen kívül a 14. századtól kezdve Lengyelországban, Németországban és Spanyolországban, sőt, Portugáliában is voltak pálos kolostorok, melyeket mind Magyarországról, Budaszentlőrincről igazgattak a rendi generálisok. Később a százötven éves török rabság alól felszabaduló országban 1688-ban Pesten is megtelepedtek a pálosok, templomuk (a mai Egyetemi templom) 1715 és 1722 között épült. Pesten lakott a magyar pálos provinciális, itt volt a 18. században a rend bölcseleti főiskolája.
Az 1773-ban eltörölt Jézus Társaságának gimnáziumait Mária Terézia még a pálosokra bízta, II. József osztrák császár azonban az Osztrák-Magyar Monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt a pálos rendet is feloszlatta 1786-ban. Ebben az időben a magyar rendtartománynak harmincegy kolostora volt közel négyszáz szerzetessel.
Mindössze két kolostor maradt meg Lengyelországban. Csak 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a pálosok, és megkezdték újból – százötven évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát. Két évtized múlva ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami útjukban állt, különösen az Egyházra. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítélték. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején két méter vastagságú betonfallal elzárták a bejáratát. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta mint kollégiumot.
A rendszerváltozás után 1990-ben kapták vissza kolostorukat a pálos atyák, és ebben az évben megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották. A fal egy darabját a templom bejárata mellett, jobb oldalon helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra évtizedeire.
A templom bejáratának vasrácsán ma a pálos rend címerét láthatjuk. A külső (a régi Szent Iván) barlangba lépve a lourdes-i Szent Szűz szobrát láthatjuk. A bejárattal szemben, a régi kórus fölött a rendalapító Boldog Özséb szobra áll, bal oldalon pedig Mindszenty József bíboros reliefje (Marton László szobrászművész alkotásai). A szent életű főpap többször is járt ebben a szentélyben. Nem sokkal a templom bezárása előtt mintegy százezer zarándok hallgatta itt szavait.A külső barlangból egy alagútszerű folyosón juthatunk a mélyebben fekvő, mesterségesen kialakított templomrészbe, ahol a szentmiséket és a különböző imádságokat tartják. Ide belépve elsőként a kellemes hőmérséklet tapasztalhatjuk, mely télen-nyáron 20°C körüli a meleg vizű forrásoknak köszönhetően.
A belső térben találhatjuk a kopt mintára készült különleges remetekápolnát, valamint beljebb a Lengyel kápolnát. A II. világháború szomorú emlékét őrzi ez a hely, és annak, ahogy a templomban menedéket kapó lengyel testvéreink a háború végét várták, hogy hazájukba visszatérhessenek. A pálosok sokat köszönhet a lengyeleknek, hisz II. József rendelete után, mellyel betiltotta működésüket, a majdnem kihalásra ítélt rendet ők tartották életben, és segítették az újbóli megtelepedését magyar földön.
A Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt Sziklatemplomban több helyen látunk Mária-szobrot, -képet, a Lengyel kápolnát a Patrona Hungariae című, ragyogó színekben pompázó üvegablak világítja meg.
A Sziklatemplom főoltárát 1990-ben szentelte fel Angelo Acerbi pápai nuncius, és abba Paskai László bíboros ajándékaként az Esztergomban található Szent Gellért-ereklyéből származó részecskét helyezte. A zöld eozinnal díszített pirogránit oltár a pécsi Zsolnay Porcelángyárban készült Sikota Győző iparművész tervei alapján. Díszítésként a művész az őskeresztények egyik jelképét, a halat használta fel. A kerek féldomborműben a három hal, melynek egy feje van, a Szentháromságot jelképezi. 1992. június 6-án Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök megáldotta a helyreállított felsőtemplomot és az új Lourdes-i szobrot.
A Sziklatemplom számos más – ehelyütt nem említett – történelmi emléket rejt magában, ezért is érdemes részletesen bejárni zegét-zugát, s eközben megérezhetjük a templom lelki kisugárzását is. A pálosok nagy gondot fordítanak a lelkivezetésre, gyóntatásra. A hívek nagy számban keresik fel a Sziklatemplomot, különösen sokan zarándokolnak a minden hónap 13. napján tartott fatimai engesztelő rózsafüzér imádságra és szentmisére. Különös élményt nyújthat csütörtökönként a színészek éjszakai szentségimádása, ami nyilvános, bárki részt vehet rajta.
