A történelmi emlékezet „barlangjában”
A pálosok Sziklatemploma – 15 éve bontották le a betonfalat
Szerző: Körössy László
Fotó: Körössy László
A rend alapítója, Boldog Özséb 1246-ban kanonoki rangjáról és vagyonáról lemondva a Pilis erdejébe vonult és három évig remeteként élt. 1250-ben gyűjtötte össze a Pilisben és az ország távolabbi részein élő remetéket, hogy imádságukat, áldozataikat közösen ajánlják Istennek nemzetünkért.
A 14. század elején a rend hatalmas fejődésnek indult. Pázmány Péter hatvanöt pálos kolostorról emlékezik meg a korabeli Magyarországon. Ezen kívül a 14. századtól kezdve Lengyelországban, Németországban és Spanyolországban, sőt, Portugáliában is voltak pálos kolostorok, melyeket mind Magyarországról, Budaszentlőrincről igazgattak a rendi generálisok. Később a százötven éves török rabság alól felszabaduló országban 1688-ban Pesten is megtelepedtek a pálosok, templomuk (a mai Egyetemi templom) 1715 és 1722 között épült. Pesten lakott a magyar pálos provinciális, itt volt a 18. században a rend bölcseleti főiskolája.
Az 1773-ban eltörölt Jézus Társaságának gimnáziumait Mária Terézia még a pálosokra bízta, II. József osztrák császár azonban az Osztrák-Magyar Monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt a pálos rendet is feloszlatta 1786-ban. Ebben az időben a magyar rendtartománynak harmincegy kolostora volt közel négyszáz szerzetessel.
Mindössze két kolostor maradt meg Lengyelországban. Csak 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a pálosok, és megkezdték újból – százötven évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát. Két évtized múlva ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami útjukban állt, különösen az Egyházra. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítélték. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején két méter vastagságú betonfallal elzárták a bejáratát. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta mint kollégiumot.
A rendszerváltozás után 1990-ben kapták vissza kolostorukat a pálos atyák, és ebben az évben megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották. A fal egy darabját a templom bejárata mellett, jobb oldalon helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra évtizedeire.