Cikkek listázása

A történelmi emlékezet „barlangjában”

A pálosok Sziklatemploma – 15 éve bontották le a betonfalat

Szerző: Körössy László

Fotó: Körössy László

Határon inneni és túli magyarok, valamint lengyel testvéreink zarándokhelyén, történelmünk – közös emlékezetünk? – sziklabarlangjában a távoli s közeli múlt találkozik egy helyen, a Gellérthegy oldalában, a magyar alapítású pálos rend Sziklatemplomában. A hatalmas félköríves bejárat mellett egy betondarab idézi a közelmúltat – mementó, amely figyelmeztet: hogy soha többé ne történhessen meg az, ami (el ne felejtsük!) megtörtént: A kommunista hatalom befalaztatta a templomot, de (és ezt ismét ne felejtsük!) tizenöt évvel ezelőtt végleg leomlott a két méteres betonfal – 1992 júniusában a Sziklatemplomot újra felszentelték.
1924-ben egy magyar zarándokcsoport járt a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban, és visszatérve a Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván-barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé építeni. Később a barlang természetes üregét a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A Sziklatemplom építésének munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben kolostort építettek a templomhoz a hegy Duna felőli oldalán a Lengyelországból hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára.

A rend alapítója, Boldog Özséb 1246-ban kanonoki rangjáról és vagyonáról lemondva a Pilis erdejébe vonult és három évig remeteként élt. 1250-ben gyűjtötte össze a Pilisben és az ország távolabbi részein élő remetéket, hogy imádságukat, áldozataikat közösen ajánlják Istennek nemzetünkért.

A 14. század elején a rend hatalmas fejődésnek indult. Pázmány Péter hatvanöt pálos kolostorról emlékezik meg a korabeli Magyarországon. Ezen kívül a 14. századtól kezdve Lengyelországban, Németországban és Spanyolországban, sőt, Portugáliában is voltak pálos kolostorok, melyeket mind Magyarországról, Budaszentlőrincről igazgattak a rendi generálisok. Később a százötven éves török rabság alól felszabaduló országban 1688-ban Pesten is megtelepedtek a pálosok, templomuk (a mai Egyetemi templom) 1715 és 1722 között épült. Pesten lakott a magyar pálos provinciális, itt volt a 18. században a rend bölcseleti főiskolája.

Az 1773-ban eltörölt Jézus Társaságának gimnáziumait Mária Terézia még a pálosokra bízta, II. József osztrák császár azonban az Osztrák-Magyar Monarchia területén sok más szerzetesközösséggel együtt a pálos rendet is feloszlatta 1786-ban. Ebben az időben a magyar rendtartománynak harmincegy kolostora volt közel négyszáz szerzetessel.

Mindössze két kolostor maradt meg Lengyelországban. Csak 1934-ben térhettek ­vissza szülőföldjükre a pálosok, és megkezdték újból – százötven évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát. Két évtized múlva ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra emberei kíméletlen barbársággal rontottak mindarra, ami útjukban állt, különösen az Egyházra. A szerzeteseket egyetlen éjszaka teherautókra rakták és elszállították. Egyeseket ártatlanul kivégeztek, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítélték. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején két méter vastagságú betonfallal elzárták a bejáratát. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig az Állami Balett Intézet használta mint kollégiumot.

A rendszerváltozás után 1990-ben kapták vissza kolostorukat a pálos atyák, és ebben az évben megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották. A fal egy darabját a templom bejárata mellett, jobb oldalon helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra évtizedeire.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>