Az olasz-román konfliktus és XVI. Benedek pápa
Bűnözők a bevándorlók?
Szerző: Bókay László
Románia és Bulgária január elsejétől az Európai Unió tagja, melynek következtében megnövekedett azoknak a száma, akik ezekből az országokból elutaznak a régebbi tagországokba, így Olaszországba is. Vízum nélkül három hónapig tartózkodhatnak ott, az ezt meghaladó időtartam után munkavállalás miatt vagy tanulmányi okokból öt évre szóló tartózkodási engedélyt is kérhetnek. Január elseje óta viszont nem lehetett azokat sem kitoloncolni, akiknek nem volt érvényes tartózkodási engedélyük, kivéve persze, ha a közrend vagy a közegészségügy ellen vétettek.
Olaszországban nomádoknak nevezik a délszláv és román cigányokat, akik gyakran nem rendelkeznek személyi okmányokkal, és barakknegyedekben laknak a városok szélén.
Több romániai napilap közölt az elmúlt időszakban statisztikákat a romániai cigányokról, melyek szerint a társadalom peremére szorult romániai romák 38,6 százaléka analfabéta, 28 százalékuk pedig munkanélküli. A 7 és 16 év közötti gyerekek 18 százaléka soha nem járt iskolába. A romák 33,5 százaléka semmilyen végzettséggel nem rendelkezik, 41,7 százalékuk napszámosként dolgozik, 14,3 százalékuk pedig a mezőgazdaságban. Egy részük az alapvető közszolgáltatásokban sem részesülhet, mivel statisztikák szerint körülbelül 50 ezer romániai romának személyazonossági igazolványa sincs. A legutóbbi, 2002-es népszámlálás szerint Romániában 535 ezer roma él, akiknek 60 százaléka vidéken lakik, de tanulmányok szerint a cigány kisebbség valós létszáma 1-2,5 millió között mozog. Nem csoda hát, ha a társadalom peremén tengődő embereknek egy része más országban próbál megélni.
Bár Olaszország jelentős mértékben elfogadta és befogadta a külföldről érkezett és ott élni, dolgozni kívánó „idegeneket”, azonban már a tavalyi évben is érezhető volt a romániai cigányokkal szembeni ellenséges hangulat. Róma polgármestere, Walter Veltroni arról szólt, hogy a betelepülők száma 21 százalékkal nőtt 2006-ban, s rendőrségi adatok szerint ugyanebben az esztendőben a gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lopásért vád alá helyezett külföldiek 15,4 százaléka román volt.
Călin Popescu Tăriceanu
Az utolsó csepp volt a pohárban, hogy október végén Róma külvárosában egy roma származású román állampolgár megvert, megerőszakolt, kirabolt egy olasz nőt, aki néhány nappal később belehalt sérüléseibe. Politikai és sajtókampány indult a bevándorló románok ellen, akiknek mindegyike potenciális bűnöző lett az olaszok szemében. A románellenesség odáig fajult, hogy egy bevásárlóközpont parkolójában olaszok románokat vertek meg.
Róma polgármestere úgy vélte, hogy hiba volt ilyen sok román állampolgárt beengedni az országba, de – mint mondta – sajnos az uniós előírásokkal szemben nincs mit tenniük. Hozzátette, Róma néhány éve a világ egyik legbiztonságosabb fővárosa volt, ma viszont már nem lehet szabadon közlekedni az utcákon, és mindez a románok miatt van így. Hivatalos adatok szerint a Rómában elkövetett bűncselekmények 75 százalékát román állampolgárok követték el. Röviddel az esemény után az olasz kormány elfogadott egy olyan sürgősségi rendeletet, amely lehetővé tette azok kiutasítását, akik veszélyt jelentenek az országra, még abban az esetben is, ha uniós állampolgárról van szó. Nyilvánvaló volt, hogy a törvény a romániaiak ellen irányul.
Az ügy feszültséget keltett Románia és Olaszország kapcsolatában. Véleményének a román miniszterelnök is hangot adott. Úgy vélte, hogy őt és országát semmiféle felelősség nem terheli az esetekért. Ha az olaszok munkát adnának ezeknek az embereknek, akkor Tăriceanu szerint a probléma is megoldódna. Azt is hozzátette, hogy a román hatóságok ebbe az ügybe nem avatkoznak bele, mert Olaszország területén nem léphetnek fel. A miniszterelnök szerint a helyzet kialakulásáért az olasz kormány is felelős, mert ezt a kérdést eddig mindig politikai szempontból közelítették meg. Dana Varga, a miniszterelnök szóvivője úgy látja, hogy az esetet csak az olasz sajtó fújta fel. Cezara David, a Romani CRISS szervezet munkatársa szerint felháborító, hogy a bűncselekményt etnikumhoz kötötték.
A nemzetközi sajtóban is a vezető hírek közé került a római bűntény, az olasz intézkedéssorozat és a román kormány állásfoglalása. Mindezek után XVI. Benedek pápa november 7-én a Vatikánban fogadta Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnököt és feleségét. A román vezető azért kérte a találkozó létrejöttét, hogy köszönetet mondjon a pápának a bevándorlóknak nyújtott konkrét segítségért, valamint azért, hogy elősegíti a tolerancia kultúráját. A román kormányfő különösen nagyra értékelte a Szentatya szavait, amelyeket az esetet követő vasárnapi Úrangyala elimádkozásakor mondott, melyben annak a kívánságának adott hangot, hogy az elvándorló népek és a helyi lakosság közötti kapcsolatokat annak a magasrendű civilizációs morálnak a szelleme vezérelje, amely valamennyi nép és ország lelki és kulturális értékeinek a gyümölcse. A biztonságért és a befogadásért felelős személyeket pedig arra buzdította, hogy éljenek a megfelelő eszközökkel a jogok és a kötelességek biztosítására, amelyek minden valódi együttélés alapját képezik.
A román miniszterelnök találkozott olasz kollégájával, Romano Prodival is, hogy közös tervet dolgozzanak ki a bűnözés megállítására, valamint azért, hogy biztosítsák a közösség védelmét és egyben az Olaszországban élő román állampolgárok jogait.
