Erdő Péter bíboros Szent István-ereklyét ajándékozott
Főpásztori találkozó
Szerző: Mészáros Péter
Fotó: Parák László
Erdő Péter bíborosnak, az Esztergom-budapesti egyházmegye érsekének felszólítására a felvidéki magyarság is csatlakozott a nemzetünkért való könyörgéshez, ezzel mintegy eleget téve Mindszenty József hercegprímás kérésének, aki legalább egymillió imádkozó magyarra vágyott…
A nagyböjti idő a kelet-szlovákiai magyarság életében örömteli, a Gondviselés által ösztönzött találkozást eredményezett: a Magyar Katolikus Egyház feje ugyanis Alojz Tkáč érsekmetropolita meghívására a Kassai Főegyházmegyébe látogatott.
Erdő Péter ünnepi szentmiséjét Bodollón pontifikálta, ezzel a Kassától néhány tíz kilométerre fekvő község március 20-án a Kárpát-medence egyik legjelentősebb egyházi eseményének helyszínévé vált. A bíboros úr felbecsülhetetlen értékű ajándékot hozott: első szent királyunk bordaereklyéjét, melyet ünnepélyes keretek közt, a főpásztori liturgia keretében adott át a kassai érseknek. Szent István csontjának szilánkját ettől fogva a szepsi esperesség egy másik szentélyében, a makranci templomban őrzik majd. Ezt ugyanis államalapító uralkodónk tiszteletére szentelték fel.
A sokak által történelminek tartott találkozóra a Bodrogköz, illetve az Ung-vidék számos helységéből érkeztek zarándokok. A bevonuló papságot zsúfolásig megtelt templom fogadta. Erdő Péter bíboros és Alojz Tkáč érsek mellett a szentmise fontos papi személyisége volt még Bartal Károly Tamás O. Praem jászóvári apát, valamint Pásztor Zoltán püspöki helynök is. Őket a Kassai Főegyházmegye területén működő latin és görög rítusú papok kísérték az oltárhoz – köztük dr. Anton Konečny, a Kassai Hittudományi Kar dékánja; dr. Ján Duda, a Rózsahegyi Katolikus Egyetem profeszszora, valamint dr. Herdics György, a felvidéki Remény hetilap főszerkesztője. Az ökumenizmus szellemében a református egyház képviselői is jelen voltak.
A kiemelkedően fontos esemény megszervezésében és lebonyolításában Gábor Bertalan, Szepi esperes-plébánosa játszott kimagasló, kezdeményező szerepet. Házigazdaként ő köszöntötte a két főpásztort. Az esperes szavai után Tkáč érsekmetropolita magyarul köszöntötte Erdő Péter bíborost, aki viszonozva a gesztust, szlovákul szólt meghívójához. Ezt, illetve a Szent István-ereklye ünnepélyes átadását lelkes taps fogadta.
A továbbiakban a nagyböjti időre való tekintettel az egybegyűltek rózsafüzért imádkoztak, melynek befejező, felajánló imájában Erdő Péter Közép-Európa összes országát a Szűzanya oltalmába ajánlotta. Homíliájában Szent József ünnepén a családok fontosságát, valamint a munka méltóságát hangsúlyozta. A kassai érsek hasonló szellemben beszélt. A liturgia két nyelven folyt, csupán a Miatyánk hangzott el latinul. A szentmisét szentségimádás zárta.
Mielőtt a papság kivonult, a makranci polgármester asszony, Laczkó Mária emelkedett szólásra. Köszönetet mondott mindkét főpapnak a „meg nem érdemelt ajándékért”, s megígérte, hogy a faluban ezúttal méginkább megpróbálnak a Nagyboldogaszszonyt tisztelő szent király szellemében élni. Kifejezte községének azon szándékát is, miszerint a jövőben szobrot szeretnének állítani az első magyar szent családnak – Szent Istvánnak, Szent Imre hercegnek és Boldog Gizellának.
A papság kivonulása után a hívek még hosszú ideig időzhettek az oltárra állított uralkodói csontereklye előtt.
