Keresztutat jártak a debreceni diákok
„…elfelejtettük mondani…”
Szerző: Kovács Ágnes
Fotó: Kovács Ágnes
Ahol a templom falai nem védenek
A bevezető elmélkedést a Szent Anna utcai görög katolikus templomban tartották, ahol Csilla nővér arra biztatta a gyerekeket, hogy belülről aktívan vegyenek részt ezen a tanúságtevő keresztúton. A nővér a jeruzsálemi keresztúthoz hasonlította ezt a tanúságtételt, ahol rögös utakon kell végigvinni a keresztet.
– Ezen az úton a templom falai már nem védenek – mondta a nővér. – Debrecen utcáin a járókelő, vásárló emberek között kell végigvinni a keresztet és a zászlókat, lesznek, akik csodálkozni fognak rajtunk, vagy éppen megjegyzéseket tesznek.
A nővér kérte a gyerekeket, hogy figyelmüket próbálják függetleníteni a város, a forgalom zajától, és igyekezzenek megteremteni önmagukban a belső csöndet. Majd Szepesi Szilárd görög katolikus káplán atya a templom házigazdájaként köszöntötte a diákokat, és Németh János atya, a Szent József Gimnázium lelkivezetője gondolati útravalót adott a gyerekeknek.
Tanúságot tudtok tenni, ha akartok…
– Talán lesznek diákok, akik jót nevetnek majd rajtuk, hiszen az utca más. Ez egy igazi tanúságtétel – hívta fel a figyelmet Németh János atya azokra a jelenségekre, várható kellemetlen megjegyzésekre, a járókelők fürkésző tekintetére, amivel az utcán találkozhatnak. – Biztosan vannak, akik legszívesebben nem vennének ebben részt, hanem inkább máshol lennének, hiszen ez a keresztút is olyan, mint az életünk – folytatta az atya, majd hozzátette, hogy a keresztények élete nem mindig úgy alakul, ahogyan szeretnék.
– A keresztet kétféleképpen lehet hordozni – folytatta János atya –, elfogadással, vagy elutasítással. Te döntesz, ezt nem lehet erőltetni.
Majd az iskola lelkivezetője példaként említette Sziszüphosz legendáját, aki arra volt kárhoztatva, hogy egy nagy követ görgessen fel a hegy tetejére. Éjjel-nappal ezen fáradozott, de a kő mindig visszagurult. Sokszor a mi életünk egy-egy napja is ilyen, a kő mindig visszagurul.
– Tényleg a sors által görgetett kövek vagyunk? – tette fel a kérdést. – Hogy mit hozol ki a mindennapos keresztek hordozásából – ami lehet egy tanár, egy rosszul sikerült dolgozat, egy barát –, az a te akaratodtól függ. Fogadd el a keresztet! Jézus nem a szép szavak, a csodatételek, a holtak feltámasztása által, hanem keresztre feszítése és szenvedése által váltott meg minket. Van értelme a szenvedésnek? Igen, de csak akkor, ha vállalom.