A lelkiismeret szabadságharca
Szerző: Herdics György
A fénytelen világban azon rágódunk, leszünk-e valaha igazán boldogok. Vajon mindaz, amit eddig átéltünk, az örökkévalóságba emel-e bennünket, vagy csak úgy sodródunk a múló napokkal?
Talán mindenki érezte már, hogy jó lenne megszabadulni a hétköznapok bilincseiből. A megszokástól, a szív fáradtságától. Időnként elegünk van minduntalan visszatérő vétkeinkből. Néha lázadni szeretnénk a körülmények diktatúrája ellen. Ilyenkor legszívesebben felrúgnánk mindazt, ami eddig volt, s mindent újra kezdenénk. Újraépítenénk az egészet – sokkal szebben, sokkal jobban!
Nem tudom, hogy egy nemzet eszmélésére hatással vannak-e az évszakok. Talán semmi értelme ezen töprengeni. Valószínűleg csak a történelmi helyzet adta, hogy éppen 1956 októberében ébredt fel a magyarok szabadságvágya. De lehet, hogy a szeles őszi reggelek is hozzájárultak a változás utáni szomjukhoz. Űr támadt a lelkekben, s a budapestiek megpróbálták szétfeszíteni az értelmetlen korlátokat. Jó lenne megtudni, vajon a pesti srácok gondolkodtak-e akkoriban a jövőn! Biztosan voltak álmaik. Szőttek-e nagyra törő terveket, vagy csak élvezték a fiatalok gondtalannak mondott életét? Mikor a harcok reggelén az utcára léptek, gondoltak-e rá, hogy aznap akár a lánctalpak alatt is végezhetik?
