Hová lett Szekeres Mária?

„Negyvenen vagyunk az osztályban, isszuk a szavait. Amikor az Úr Jézusról beszél, ragyog az arca, szinte tündököl… Megfélemlített pedagógusok mindenhol. A tanácsházáról kiküldött pártaktivistákkal esnek neki az iskolába belépő szülőknek, akik hittanra akarják beíratni gyermekeiket. Az egyik 4. osztályos kisfiú sírva megy a plébániára, mert édesanyját lebeszélték a hittanról. Börzsey tisztelendő úr berohan a tanácsházára és veri az asztalt: »Mit képzelnek önök? Helsinki után vagyunk!« … Egyre kevesebben járunk hittanra a megfélemlítések miatt, de a húsztagú ministránscsapat töretlen. Naponta gúnyolnak bennünket a megfélemlített tanárok és az általuk felheccelt osztálytársaink. »Kicsikéim, ti valóban Jézus hűséges tanítványai, hős katonái vagytok« – mondja jóságos tekintetű hitoktató nénink. És mi nagyon boldogok vagyunk. Gyakran beszél az első keresztények hősiességéről, a keresztényüldözésekről, de legtöbbet Jézusról… Gyönyörű verseket olvas fel nekünk. Megszeretteti velünk a magyar irodalmat. Babits Balázsolását olvasva mindig az ő hangját hallom ma is. Ezt hallottuk tőle a legtöbbször. Talán megérezte saját vértanúhalálát ebben a versben: »Te ismered a penge élét, vér izét, / a megfeszített perceket, / a szakadt légcső görcseit, s a fulladás / csatáját és rémületét … // Te jól tudod, / mennyi kínt bír el az ember, mennyit nem sokall / még az Isten jósága sem, / s mit ér az élet… S talán azt is, hogy nem is / olyan nagy dolog a halál.«” (Schnur Mátyás)

„Mária néni jelenléte nagy ajándék volt a plébánián, Füreden. A hitoktatáshoz csodálatosan értett… A magyar és a világirodalomban is otthonosan mozgott…, irodalmi műveltsége ösztönzött arra, hogy magam is még többet foglalkozzam a művészet ezen ágával… De a hittanos lányok kamaszkori problémáit is ő segített megoldani. Felvilágosító órákat tartott nekik. Füred hívő értelmiségének is hathatós támasza volt. Pedig gyakran betegeskedett, ízületi gyulladása óta súlyos szívproblémái voltak…” (Dr. Pápai Lajos püspök)

„Többször eljött családlátogatásra, de én is szívesen ellátogattam hozzá a plébániára, ahol lakott… Segítségünkre volt két kamaszodó, eleven fiunk nevelgetésében… Nem dogmatikusan tanított, hanem figyelembe vette a kort, szellemét és politikáját. Rendhagyó, szép karácsonyi ünnepeket rendezett, nem mindig a hagyományos, megszokott liturgiával. Emlékszem, ott hallottam először József Attila megzenésített versét Koncz Zsuzsától: Adjon Isten, Jézusunk, Jézusunk… A gyerekek először vele hallgatták meg Presser Gábor musicaljét, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról címűt, és segítségével értették meg a mondanivalóját is.” (Horváthné Peterdy Ilona)

„1965-ben találkoztam először vele, mikor Ajkára helyeztek… Ő volt az általam ismert legkiválóbb hitoktató. Csodálatosan tudott hatni a gyerekekre. Én kedvetlenül érkeztem Ajkára. Úgy volt, hogy Győrbe mehetek a teológiára morálist tanítani, de ezt az állami hatóságok rendre megakadályozták… Mária bíztatott, hogy sok örömem lesz majd a hitoktatásban… Egy alkalommal, helyettesítve őt, a világ teremtéséről feleltettem a gyermekeket. Nagyon szépen tudták a történetet. Az egyik kisfiútól megkérdeztem: »A te életedben hogyan mutatta meg Isten a gondoskodását?« Tudtam, hogy egy nyolcéves gyerek erre még nem tud válaszolni. A kisfiú azonban felkapta a fejét: »Megadta azt a nagy kegyelmet, hogy édesanyám beíratott hittanra.« Így tanított és nevelt Szekeres Mária…” (Dr. Péteri Pál atya)

*

Szekeres Mária „egyike volt azoknak a »csendes vértanúknak«, akik tehetséggel, jó adottságokkal, keresztény élettel tömegeket tudtak volna megmozgatni normális körülmények között. Neki ez nem adatott meg, (…) de »Isten Igéje nincs megbilincselve«, és hatása így is óriási volt. Nevét mindig ismerni fogják azok, akik a 20. századi vértanúk aktáit írják.” (Dr. Pápai Lajos püspök)