Kérdéseinkre válaszol: Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát
„Jézus mozaikjait, arcának fénysugarait szedem össze”
Szerző: Körössy László
Fotó: Hapák József
Most induló sorozatunkkal az a szándékunk, hogy fellebbentsük a fátylat: kérdéseinkkel szeretnénk megmutatni néhány egyházi-közéleti ember személyiségének kevésbé ismert vonásait, közelebb hozva őket olvasóinkhoz, emberibbé alakítva, árnyalva a róluk kialakult képet. Kérdéseink összeállításakor mindvégig vezérelvünk volt Terentius közismert szólása: "semmi sem idegen tőlem, ami emberi". Ebben a hónapban Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát válaszolt kérdéseinkre.
– Számomra a legnagyobb öröm a másik ember boldogsága, amelynek fénye rám is visszasugárzik.
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát
– Ön szerint mi az igazi irgalmasság lényege?
– Véleményem szerint az együttérző, szívből megindult, ugyanakkor cselekvő szeretet.
– Melyik az az erény, amelynek a jelenlétét a legszükségesebbnek tartja mai társadalmunkban?
– Fontosnak tartom a józanságot és a helyes önismeretet, ami személyiségünk határainak ismeretét is jelenti egyben.
– Mi az, amit a leginkább nagyra becsül a nőkben?
– Több mindent: nőiességüket, intelligenciájukat, finomságukat.
– Ha önmagát jellemezné, mely tulajdonságait tartaná a legfontosabbnak? Mit tart a legnagyobb hibájának?
– Azt gondolom, hogy lelkem mélyén egy derűs gyermek vagyok, és bánt, ha nem tudok következetesen megküzdeni a dolgaimért.
– Mi a legnagyobb kincs az Ön életében?
– Pál apostollal kifejezve: „Jézus Krisztus fölséges ismerete”.
– Mi az, amit másképpen tenne, ha még egyszer elkezdhetné az éltét?