Cikkek listázása

A hegycsúcsra vezető út

Szerző: Suhajda Lajos SVD

Novemberben halottainkra emlékezünk. Nem úgy, mintha valamikor léteztek volna ugyan, de már nincsenek. Úgy emlékezünk rájuk, hogy még mindig vannak. Nemcsak az emlékük, hanem ők maguk is, személyesen. Erre tanít az Úr Jézus: „Isten nem a halottak Istene, hanem az élőké” (Mt 22,33). Mivel élnek és mi is élünk, ezért tehetünk is valamit egymásért. Például jótetteinket felajánlhatjuk értük. Szent Pál írja, hogy Isten „alkotása vagyunk: Jézus Krisztusban jótettekre teremtett minket; ezeket az Isten előre elrendelte, hogy bennük éljünk” (Ef 2,10). Ilyen a mindennapi munkánk, a tevékenységünk (takarítás, főzés, mosogatás, tanulás, munkahelyi elfoglaltság, kertben végzett munka stb.). Ezeket felajánlhatjuk megholtainkért, haszna: a mennyország.

Most egy hitoktatóról (katekétáról) írok. Ő az emberek üdvösségéért fárad egyházi megbízásból, hivatásszerűen. Ez így volt már az őskeresztényeknél is, csak később feledkeztünk meg róla. Akkor minden keresztény tette. Ma, mivel sok mindennel foglalkozunk, nincs időnk erre, ezért végzik ezt a katekéták. Az Apostolok Cselekedeteiben olvassuk: „Akik az István miatt kitört üldözés elől szétszéledtek, eljutottak egészen Föniciáig, Ciprusig és Antióchiáig, ám az evangéliumot csak a zsidóknak hirdették. De akadt köztük ciprusi és kirenei férfi is, s ezek Antióchiába eljutva a görögökkel is szóba álltak: hirdették nekik Urunkat, Jézust” (ApCsel 11,19–20). 

Narong Chai még napfelkelte előtt a hegycsúcsra indul. Ott van a kápolna, ahol a Pa Mon-i katolikusok imára gyűlnek össze. Ez az észak-thaiföldi kis falu legmagasabb csúcsa. Körülötte rizsföldek, kókuszpálmák, bambuszliget és cölöpházak. A kápolnának nincsen harangtornya, a kapu mellett viszont egy hatalmas gong lóg. A katekéta nagy erővel rácsap. Így hívja reggeli imára a katolikusokat.

Húszan tesznek eleget a hívásnak: földművesek, asszonyok és gyerekek, akik nem sajnálják az imára szánt időt. Közösen elimádkozzák a szentolvasó egy tizedét, mielőtt megkezdenék napi munkájukat. Kihasználják az alkalmat, hogy hitoktatójukkal együtt imádkozhatnak, hiszen ő nincs mindennap közöttük.

Az Észak-Thaiföld hegyeiben élő katolikusok száma egyre nő, a terület nagy, pap pedig kevés van. Így a hitoktatók veszik át a felelősséget. Narong Chai 13 falu híveiről gondoskodik. Munkájában a települések elöljárói támogatják.

Nincs minden településen kápolna. A hívek magánházakban jönnek össze, naponta háromszor is. Leginkább azokban a falvakban, ahol még nincs áram, és így tévé sem. Különösen az esti imák hangulatosak, amikor a földszinten, az oszlopok között szoronganak az állatok, az emeleten pedig a hívők énekelnek karen nyelven, amit a tyúkok kotkodácsolása kísér, meg a kutyák vonítása és a tehenek kolompjának lágy csengése. Az egész természet dicséri Istent: fent a csillagok, lent az élőlények.

Az emberek szegények, ezért a katekéták „rizsbankot” alapítottak. Ide mindenki beadja termése egy részét, hogy a legszegényebbeket megmentsék az éhezéstől. A földek nem az övék, bármikor elvehetik tőlük. Ennek ellenére nagyon okosan igyekeznek kihasználni. A hitoktatók nemcsak a vallás igazságait tanítják, hanem a korszerű termelést, a környezetvédelmet is.

Az egyház fő feladatának tartja a hegyi lakosok jogainak kivívását és védelmét is. Hat népcsalád lakja a vidéket, de sorsuk közös: életüket a társadalom peremén tengetik. A „rizsbank” közösség szakemberei feltérképezik a földeket, a házakat, az utakat, a forrásokat. Ha kisajátításra kerül sor, bírósági úton kártérítést követelhetnek.

Az evangelizáció testi-lelki törődés – indokolja meg a sokrétű tevékenységet Narong Chai. Majd hozzáfűzi: A misszi­onáriusok, akiket gyermekkoromban megismertem, szintén így tettek.” Az emberek megértették ezt. Az összetartás nemzeti és vallási téren is harmonikus. „Egymáshoz tartozunk. Ha templomot vagy kápolnát építenek valamelyik vallás hívei, mindenki megy, hogy segítsen” – mondja boldog öntudattal a hitoktató. Püspökük véleménye is ez: „Az emberekért és jövőjükért dolgozunk. Jövőjük pedig csak a közösségben van, ennek pedig szellemileg is harmonikusnak kell lennie.”

Imádkozzunk értük és mindenkiért, aki az élet peremén él, hogy közösségre találjanak és biztonságban éljenek.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>