Páter Kondor Lajos SVD (Portugália)
A Szűzanya apostola
Szerző: Lányi Béla SVD
„Novák József atya orosz hadifogságban volt. Megfogadta, ha szerencsésen hazaérkezik, terjeszteni fogja a fatimai Szűzanya tiszteletét, akinek ígérete szerint eltűnik a kommunista ateizmus uralma Kelet-Európából, ha imádkozunk és vezekelünk. József atya felvette a kapcsolatot Kondor Lajos verbita szerzetessel, aki postai úton elküldte neki a fatimai szobrokat. Megérkeztek: faládában, szalmába csomagolva. Ez nagy csoda volt a kommunista megtorlás időszakában, de sajnos, a Szűzanya nagyméretű szobrát a hatóság lefoglalta. Szabályos munkástüntetés alakult ki, amivel maga a nép kényszerítette ki a szobor visszaadását. József atya sok emberrel állt kapcsolatban. Már akkor kezdtek jönni a zarándokok is” – idézi fel a történteket Attila atya. „Persze a fatimai gondolat már akkor arra utalt, hogy a kommunizmus nem fog örökké tartani. A hatóságok semmilyen zarándoklatot nem tűrtek: József atyát nyugdíjba kényszerítették.” Az utódokat lefoglalták az állampárti idők papi életének nehézségei. A kegyhely gondolata nem volt több, mint egy régi álom. „Azután elkezdett működni a kegyelem – derül fel a plébános atya arca –, nem kis részben Kondor Lajos atyán keresztül. Egészen különleges események hívták fel a döntéshozók figyelmét arra, hogy Fatima üzenete számára Magyarországon is kell otthon. Jött a kegyelmi segítség, és az isteni gondviselés megadta hozzá a szükséges anyagiakat is. Szinte hihetetlen, hogy ezt a nagy épületet két év alatt fel tudtuk húzni, be tudtuk rendezni, méghozzá méltó módon…” – áll a plébános még most is az utóbbi évek hatása alatt. Soroksár-Újtelepen hisznek a jövőben, még ha ez a mai magyar katolikus valóságban szokatlanul hangzik is. A verbita misszióspap Kondor Lajos lelkesedése, optimizmusa, tenni akarása lángba borította magyar hazájának e félreeső csücskét is.
Ki is ez a magyar misszionárius, akinek neve annyira egybecseng a világhírű fatimai kegyhely életével? Kondor Lajos verbita atya 1928-ban született Csikvándon (Veszprém megye). Tizennyolc évesen közölte nagybátyjával, aki pap volt, hogy hithirdető szeretne lenni. 1946-ban be is lépett a missziósok közé Kőszegen. Három év múlva sikerült átszöknie Ausztriába, ahol a nyelvet eleinte nem nagyon értette. De onnan is menekülnie kellett, mert a szeminárium az orosz zónában volt. Társaival együtt az éj leple alatt távoztak, majd a Bécs környéki hegyekben rejtőzködtek, míg át tudtak szökni az amerikai zónába. Onnan szabaddá vált az út Németországba, ahol Kondor Lajos főiskolai tanulmányai végzésére a Szent Augustin Missziós Szemináriumba került. Ott tett örök szerzetesi fogadalmat, ott is szentelték pappá 1953-ban, majd Portugáliába kapott kiküldetést. Ma már senki sem gondolná, hogy nem is a fatimai kegyhely közvetlen szolgálatára, hanem kétszázhúsz (!) szeminarista tanárává és prefektusává nevezték ki. Mindössze fél év állt rendelkezésére a nyelv elsajátítására. „Az első évben minden mondatomat előre papírra vetettem. Nem tudom, mit értettek meg belőle szegény tanítványaim… – mondja mosolyogva Lajos atya. – Sokan voltak a tanítványaink, de csak kevesen jutottak el a papságig. Ez talán abból eredt, hogy elitet akartunk nevelni, ami nem volt lehetséges, mert a tanulók szerény iskolai körülmények közül jöttek. Érdemes megemlíteni, hogy akiket akkor a verbiták elbocsátottak, azok közül sokan kiváló papok lettek máshol!”
Lajos atya szervezőtehetségét közben felismerte Leiria püspöke is. A sokoldalúan képzett, aktív misszióspap elkísérte a püspököt egy három hónapos európai körútra. Utána rá hárult a levelezés azokkal a helyekkel, ahol jártak. 1961. március 3-án kinevezték a kis pásztorok boldoggá avatásának posztulátorává. Majd a II. vatikáni zsinatra is elkísérte püspökét. Ott volt az első részén, amikor a pápa felajánlotta a világot Mária szeplőtelen szívének. A boldoggá avatási per nagyon nehezen indult, de később a Szentszék álláspontja enyhült. A boldoggá avatásra 2000. május 13-án Fatimában került sor. Jelenleg folyik a szentté avatási per. Mindezekben Lajos atyának sokan segítenek. Irodája ingyenesen küldi szét Fatima hétnyelvű hírlevelét, a könyveket, képeket és szórólapokat. Ők foglalkoznak az imameghallgatásokkal is. Érdemes felkeresni Lajos atya irodájának honlapját:www.pastorinhos.com.
Páter Kondor már a soroksári kegyhely felépítése előtt megteremtette a fatimai Magyarok Kálváriáját, melyet a hazájukból száműzött magyarok az ő irányításával építettek fel. Hiszen a Mária országából származó pap szíve nemcsak Fatimáért dobog, hanem magyar hazájáért is.
