Cikkek listázása

Hol nyaraljon a család?

Ha végre itt a nyár…

Szerző: Gábor Adrienn Angéla

Fotó: Lambert Attila

Amikor e sorok papírra kerülnek, javában tombol az iskolaszezon, a vakáció egyelőre még csak édes álom a gyermekek képzeletében. Nem úgy a szülőkében, akik május vége felé már jócskán azon törik a fejüket, vajon mi legyen a szünidőben csemetéikkel. Az agyonhajszolt, „szétesett” huszonegyedik században ugyanis egyre nagyobb gondot okoz igényes, tartalmas, felüdítő és – nem utolsó sorban – biztonságos nyaralást nyújtanunk a kicsinyeknek.
Az eszményi az volna, ha minden családnak jutna elegendő szabadideje a közös nyaralásra. Az együtt eltöltött időszak ugyanis nemcsak arra szolgál, hogy az évközi napi rutin igáját letéve fellélegezzünk a szabadság nyári illatában, hanem hogy építsük-szépítsük a legnagyszerűbb földi közösséget, saját családunkat. A közös élmények, a felszabadult pillanatok életre szóló, varázslatos emlékekké válhatnak, ha vidámsággal, játékkal, jó programokkal, kisebb-nagyobb engedményekkel örömet szerzünk a gyerekeknek és egymásnak. Ilyenkor szabad egy kicsit tovább fennmaradni, szabad eggyel több csokit enni, szabad még a következő rajzfilmet is megnézni a gyerekcsatornán, és nem kell reggelente vezényszóra megreggelizni, fogat mosni, iskolába indulni. A gyermeki élet apró örömei…

Persze azért a nyári szünidő hosszú heteit meg kell tervezni. Azokban a családokban, ahol mindkét szülő dolgozik, és nincs kire bízni a gyerekeket, komoly fejtörést okoz, hogy a vakáció alatt ki viselje a kicsinyek gondját. Az elmúlt esztendőkben szerencsére egyre szélesebb a nyári táborok, napközik, foglalkoztatók palettája, ahonnan jóformán csak ízlés és pénztárca dolga megtalálnunk a megfelelőt gyermekeink számára. Ezek többnyire 7–10 naposak, és fejenként 20–30 ezer forintba is belekerülnek, ami nem kis érvágást jelent a többgyermekes, kevésbé tehetős családok számára. Vannak, akik nem is engedik el szívesen táborozni a gyermeküket, mert nem tudják, milyen szellemiséget rejtenek a divatos elnevezések.

Biztosan jó helyre kerülnek a gyerekek a plébániák, szerzetesrendek és cserkészcsapatok által szervezett programokon: a hittan-, ministráns- és szkólatáborok, lelkigyakorlatok, kirándulások, üdülések kellemes közösségi együttlétet és az összetartozás örömét adják, ráadásul a különféle imaalkalmak gyarapítják hitbéli ismereteiket, de még az éneklések és gitáros tábortüzek is hozzájárulnak lelkiéletük elmélyüléséhez. Ugyanígy mintát nyújthatnak a mindennapokhoz azok a „nemzeti” táborok, ahol időutazásra hívnak aprókat és nagyobbakat a magyarság gyökereihez, a nemzeti önazonosság elültetésére, reménykeltő magvetésre. A különféle lovas- és vándortáborok, vízi túrák és egyéb sporttáborok a test edzésével teremtenek rendet a tudatban, a játék örömével nevelnek fegyelemre és csapatszellemre. A művészeti táborok az alkotás és az újraalkotás csodájával ajándékozzák meg a gyermekeket, nélkülözhetetlenek a teremtett világ megértéséhez és megbecsüléséhez.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>