„Nézzétek, milyen kedves és jó, ha egyetértésben élnek a testvérek!” (Zsolt 133,1)
Az ikrek
Szerző: Katona Marianna
A kerek erdő közepén álló erdei tanoda ajtaján a csemeték legnagyobb örömére még mindig ott lógott a barna keretes tábla: „Téli szünet”. Még az első havazás előtt került oda, mielőtt a tanító néni, Méz kisasszony a természet szavára hallgatva, téli álomra hajtotta fejét. Előtte azonban házi feladatot adott a kis szeleburdiknak:
– A szünet után megrendezendő tavasz ünnepre mindenki egy olyan produkcióval készüljön, amely legjobban jellemzi, milyen is ő!
A szünet első heteiben aztán kiderült, hogy ez nem is olyan egyszerű feladat. Mici, Inci és Frici, a kis szürke egerek, akiket mindenki csak ikreknek hívott, egyre elkeseredettebben hallgatták társaik lelkendezését.
– Én egy ária részletét fogom előadni – trillázta csalogány Lala.
– Én eltüntető bűvész leszek – somolygott Sunyó, a róka –, abban már úgyis van gyakorlatom!
– Mi ugrószámot mutatunk be! – ugrándozott Hipp és Hopp, a két kisnyuszi.
– Hát ti? – kérdezték kíváncsian az ikreket. De azok csak tanácstalanul húzogatták vállukat.
– Nektek együtt kell szerepelnetek, hiszen ti ikrek vagytok! – bökte ki végül Bella, az öreg, bölcs bagoly egyetlen unokája.
– Jó! – csillant fel az ikrek szeme, és már szaladtak is haza, hogy kiterveljék közös műsorszámukat.
