Betlehemek Vörsön és Kaposváron
Emberré lett Isten fia, értünk…
Szerző: Lőrincz Attila
Fotó: Kovács Tibor
A vörsi templomban a Jézus Szíve-oltár helyén fogadja a betérőket a monumentális, Guinness-rekordra számító betlehem. Brieber László balatonszentgyörgyi plébánostól tudom, hogy adventtől vízkeresztig mintegy 30-35 ezren fordulnak meg a kis falu templomában. Ilyenkor szinte mozdulni sem lehet a buszoktól és a gépkocsiktól.
– Ismerős és ismeretlen arcok egyaránt feltűnnek az ünnepvárás időszakában – mondta a plébános –, és semmihez sem hasonlatos az az érzés, ami hatalmába kerít, hiszen a Lélek ajándékait kínáljuk mindazoknak, akik ellátogatnak hozzánk. Jönnek az ország különböző részeiről már jó előre bejelentkezve, de külföldi vendégek is szép számmal érkeznek.
A vörsi betlehem általában egy hétig készül Futó Péter irányításával, aki már gyermekkorában ott tüsténkedett a betlehemépítők között, ám akkoriban – így volt vagy ötven éve – csak szentestére építették meg. Néhány éve kezdeményezték, hogy már adventre legyen kész, hiszen így többen láthatják. Általában száz fenyőfát vágnak ki erre az alkalomra az egyházközség fenyőfaültetvényéből, melyet kizárólag erre a célra telepítettek, de a falubeliek is szívesen ajándékoznak örökzöldeket. Advent előtt a vörsiek jelentős része szinte éjt nappallá téve dolgozik a szép látványért. Nyolcszáz kilogramm mohát is felhasználnak, hogy élethűbbé tegyék a jelenetet.
Farkas László, a tűzoltómúzeumáról is ismert Vörs polgármestere azért is örül, mert így két hónappal megnyúlik az idegenforgalmi szezon, s az idelátogatók lelki poggyászukban láthatatlan szeretetcsomagokkal térhetnek haza.
Brieber László plébános elmondta: az egész falu ünnepel a vendégekkel, hiszen minden vasárnap más-más eseménynek ad helyet a templom. Advent első vasárnapjára Balás Béla megyéspüspököt hívták meg, aki azt kérte, hogy az őszi Eucharisztikus Kongresszuson a vörsi betlehemesek mutatkozzanak be az egyházmegye színeiben. Budapesten nagy sikerrel elő is adták hagyományos betlehemi játékukat. De jönnek a veszprémi kispapok is, harmadik vasárnapon a Balaton M and K fúvószenekar, a negyediken pedig a balatonszentgyörgyi iskola énekkara is bemutatkozik. Az éjféli misén pedig kicsinek bizonyul a templom, amelynek tetőszerkezete igencsak megérett a cserére. A hívek adományaiból, valamint a Somogy Megyei Területfejlesztési Tanácstól nyert 13 millió forintból hamarosan megkezdődhet a felújítás.
Az atyát arról is kérdeztem, mit tart az idei karácsony legfőbb üzenetének. Azt felelte:
– Mindenki törekedjen arra, hogy növekedjen hitben, reményben és szeretetben.
December eleje óta áll Horváth-Béres János ezüstjuharból faragott betleheme a kaposvári székesegyház sétálóutcai fala mellett. Hívőknek és nem hívőknek egyaránt megálljt parancsol a nem mindennapi látvány és a hangszórókból elhangzó Evangélium. Az ország első zenés betleheme ez. Balás püspök ötlete volt, hogy művészi, verses-zenés válogatás is hangozzék el. A húszperces hanganyagot dr. Rumszauer Miklós, a kaposvári Szent Margit-Szent József templom plébánosa állította össze, s rendezte meg Karácsony Tamás színésszel közösen – bevonva a város színészeit, kórusait s a nagykanizsai fiatalokat is.
„A karácsonyról nem beszélhetünk Isten nélkül, mert a karácsonyt nem az ember kezdeményezte, hanem Isten. Tőle és nem tőlünk indult ki, mi csak megsejthetjük ennek a titkát és megérkezhetünk hozzá” – hallatszik a végtelenített hangszalagról, miközben gyerekek, fiatalok és idős emberek csodálják a Szent Családot, a pásztorokat, a háromkirályokat. Talán a látogatók szívében is érződik ez a kétezer évvel ezelőtti jászolmeleg, s magasabb hőfokon ég a szeretet lángja, hiszen mindenkire hatással van a nagy műgonddal, Szita Károly polgármester megrendelésére felépített betlehem, amely négy éve készült. Az egyméteres alakokat fél évig faragta a kaposszerdahelyi szobrász. Amikor arról faggattam az alkotót, hogy mit érzett, miközben az alakokat mintázta, azt mondta: különös kegyelmi állapot vett erőt rajta, hiszen csak így lehet jól dolgozni. Máriával és Józseffel kezdte; felnőtt embert könnyebb faragni, mint gyermeket, de a kisdeddel is elégedett. Először tíz alak került a betlehemi istállóba, majd további nyolccal bővült a betlehem – mesélte a szobrász, akinek keze munkáját őrzi a zselici vadvirágút 14 szobra, de Krisztus-arcot is faragott már a torinói lepel alapján, és több szentet is megformált. Úgy véli, érdemes lenne tovább bővíteni a betlehemet. Az egyik színben megelevenedhetne például Heródes király udvartartása pazarul terített asztalokkal, s akkor még nagyobb lenne a kontraszt.
Ahogy a szegényes istállót s a jászolt figyelem, kellemes női hang meséli a történetet:
Közel kétezer évvel ezelőtt Betlehemben megszületett egy Gyermek. Addig is, azóta is emberek milliói születtek és születnek, akikről mit sem tud a világ. Ez a betlehemi Gyermek azonban megváltoztatta a történelmet: benne emberré lett az Isten. Belépett az időbe és a térbe, egyszerűen és szegényen... (majd oratóriumrészlet hangzik el, versek, kórusművek csendülnek fel, csengő szól, harangzúgás hallik).
Belefeledkezve a látványba, Balás Béla megyéspüspök szavai is fülembe csengnek, aki azt mondta: fel sem fognánk az ünnepet, ha annak áradását meg nem törnék hétköznapjaink. A mi ünnepünk a túlpart visszfénye, az Úr asztaláról „lehulló morzsa”. Egy-egy jeles napunk csak kozmikus vigíliája a transzcendens jövendőnek. Tőle szépül meg világunk, ezért áldott az életünk.
