III. Váci Nemzetközi Gregorián Fesztivál (2005. június 30. – július 3.)
Csúcs és forrás – a zenében
Szerző: Szarvas István
Fotó: Szarvas István
A szentmise azonban az istenit és az emberit, az égit és a földit kapcsolja egybe. Természetfeletti sajátossággal bír. Ezért lehet csúcs és forrás. Isten és ember közös cselekvésének, „csúcstalálkozójának” a pillanata, ugyanakkor lelki életünk forrása is.
Ez a kincs a 20. század folyamán került újra a figyelem középpontjába. Ekkor indultak el azok a kutatások, amelyek a régi kódexek, hiteles források alapján kívánták feltárni, újra élővé tenni, a dekadencia jegyeitől megszabadítani a gregorián éneket. Ebben a munkában különösen kiemelkedő volt a solesmes-i bencések munkája. Munkásságuk hatására indult el a gregorián ének tudományos kutatása, amely most már számos zenetudományi intézet életében teret kapott. A kutatások nyomán születtek meg a mai liturgiához használatos gregorián énekeskönyvek, és jöttek létre a templomi szkólák, amelyek értő módon tudják megszólaltatni ezeket az énekeket.
Hazánkban 1990-ben alakult meg a Gregorián Társaság Béres György kezdeményezésére a gregorián ének tanulmányozása, tanítása, művelése céljából. Az alapítás óta harminchat tanfolyamot, tizenöt tanulmányi napot és ugyancsak tizenöt szkólatalálkozót szerveztek. És az idén harmadik alkalommal rendezték meg a Váci Nemzetközi Gregorián Fesztivált (az elsőre 1998-ban, a másodikra 2002-ben került sor).