Cikkek listázása

Újjáéledt a bencés romkert

A szentjakabi nyár ihlető csendjében…

Szerző: Lőrincz Sándor

Fotó: Kovács Tibor

Gyarló az ember, Magyar mise, Attila ifjúsága, Befogad és kitaszít a világ – néhány előadás abból a gazdag kínálatból, amit a Szentjakabi Nyári Esték programsorozat keretében megtekinthet a nagyérdemű. A közigazgatásilag Kaposvárhoz tartozó egykori kistelepülés, Kaposszentjakab romkertje különleges helyen, történelmi „díszletek” között kínál lehetőséget arra, hogy néhány kellemes órát töltsön el itt a látogató. A bencés apátság romkertje önmagában is lebilincselő látvány, de a kiállítások, koncertek, valamint a szabadtéri előadások sora új színnel gazdagítja a somogyi megyeszékhely kulturális életét.
A bencés apátság romkertje valóban lenyűgöző idegenforgalmi látványosság, s ha belekukkantunk a távcsőbe vagy felmegyünk a közelmúltban épített kilátóba, még teljesebb panoráma tárul elénk. Rálátunk a hetvenezres városra és környékére. No meg közelebb kerülünk az égiekhez is. Megszentelt helyen járunk, ódon falak és faragott kövek fogadnak bennünket. Miközben a romok között sétálunk, megidéződik a múlt. Dr. Magyar Kálmántól, a megyei múzeum régészétől tudjuk: a Győr nemzetség a 11. század közepén hozta létre kegyúri temetkező helyét a bencés apátság megalapításával Zselicszentjakabon, a mai Kaposszentjakabon. Az írásos emlékek szerint Ottó nádorispán 1061-ben alapított itt egy bencés monostort. Somogy egyik legtekintélyesebb apátsága volt a kaposszentjakabi még III. Béla idején is. 1392-ben a Pécsi Egyházmegyéhez tartozott a monostor, s a temploma búcsúengedélyt is kapott. Így kapcsolódhatott be a középkori zarándokmozgalomba.

A 16. század elején készült bencés vizitációból kiderül, hogy mindent rendben találtak a vizitátorok, ám a szolgaszemélyzetet kicsit túlzónak tartották. Az apáttal együtt hat szerzetes élt e helyen, ami elég soknak számított az akkori monostori létszámokhoz képest. 1550-ben viszont már eléggé elhagyatott lett az apátság, majd 1555-ben, Kaposvár elfoglalásakor Szentjakab is török kézre került, és a törökök erődítményként használták az út mentén, magas dombon emelkedő kolostor épületeit.

Az ezt követő évszázadok során fokozatosan váltak az enyészet martalékává a falak, de a most látható részletek beszédes bizonyítékai a múltnak. Nagy Emese végezte a kolostoregyüttes régészeti kutatását 1960–1966 között, s a kolostorépületet a műemléki helyreállítást követően – amikor csővázszerkezetet emeltek a romok fölé – 1973 óta látogathatja a közönség. A megye legkorábbi, 11. századi palmettadíszes oszlopfejezeteit és a lábazati részeket az egykori kerengőn állították ki.

Az ezredfordulós évek új lehetőséget kínáltak, így a jelentős állami támogatásnak köszönhetően nagy fordulatnak lehettünk tanúi: kiállítóteremmel, alkotótáboroknak is alkalmas helyiségekkel bővült a romegyüttes, és impozáns tervek alapján új védőszerkezet is került az öreg falmaradványokra, az értékes kőleletek fölé. Különféle rendezvények addig is voltak itt, ám a megszépült környezet újabb kulturális koncepciót szült, s így válhatott rendszeressé a nyári programsor.

A kaposvári Együd Árpád Általános Művelődési Központ a kezelésében lévő bencés romkert gazdag programkínálatával missziót teljesít, hiszen évről évre megpróbál olyan produkciókat hozni Kaposszentjakabra, amelyek a hely szellemének megfelelő értékeket közvetítenek. Az apátság egykori lakói minden bizonnyal figyelik e tevékenységet égi celláikból, és szorítanak azért, hogy minél többen érkezzenek a megszentelt kövek közé, s a látogatók valamit megérezzenek az évszázadokkal ezelőtti hangulatból.

Horváth Gábornétól, a művelődési központ igazgatójától tudom: évente több ezren kerekednek fel, hogy tanúi legyenek egy-egy színházi előadásnak, komolyzenei koncertnek vagy kiállításnak. Háromszázan foglalhatnak kényelmesen helyet, de van úgy, hogy a füvön, plédeken kuporogva figyelik Thália papjait és papnőit. A tárlatokat és az alkotótáborokat egyébként a Művészetek Kincsesházának munkatársa, Király Zoltán szervezi, míg a szabadtéri színházi előadásokat az igazgatóasszony koordinálja.

– Dél-Dunántúl egyik legszebb szabadtéri színpada a kaposszentjakabi – állítja az igazgatóasszony. – Örülök, hogy egyre többen érkeznek rendezvényeinkre az ország minden részéből. Legutóbb Békéscsabáról, Szolnokról és Budapestről érdeklődtek programjainkról, amelyeknek egy része ingyenes, de a jegyárak is meglehetősen alacsonyak; éppen azért, mert az átlagosnál alacsonyabb keresetűek élnek e vidéken.

Megtudtam: a romegyüttest fenntartó Kaposvár önkormányzata évi 5 millió forintot biztosít a kaposszentjakabi színházi előadásokra, amit a kulturális bizottság további 1 millióval told meg, de más támogatói is vannak a produkcióknak. Ezen a nyáron 14 rendezvény várta-várja az érdeklődőket. Augusztus 4-én este a Kecskés együttes közreműködésével az Attila ifjúsága című rockoratóriumot, 5-én a Befogad és kitaszít a világ című drámát láthatta közönség a Lorántffy Színjátszó csoport előadásában. 11-én és 12-én népszerű operettekből és musicelekből lesz egy válogatás a Füred Rock Szín Kör előadásában, s 18-án pedig a gyulai és az esztergomi Várszínház közös játékában kerül színre Tamási Áron Vitéz lélek című színpadi játéka Eperjes Ká­roly rendezésében. Ebben fellép többek között Őze Áron, Koncz Gábor, Bede Fazekas Szabolcs és Szakácsi Sándor is. Augusztus végéig látogatható még Somogyi Győző festménykiállítása a magyar királyokról, és a tehetséges kaposvári keramikus, Jambrich Liza riadt tekintetű, a lét peremén élő alakjait bemutató tárlat. A képzőművészeti alkotótábor augusztus 7-én zárul.

Újraéledtek hát a bencés romok, és szerencsére vannak, akik szívügyüknek tekintik, hogy alkalmanként, ha csak néhány órára is, élet költözzön a kövek közé, amelyek nagy idők tanúi. Mi is azok lehetünk, ha a hársillatú nyárban egy-egy szép estét eltöltünk Kaposszentjakabon a csillagos ég alatt.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>