A Lateráni Szent János-bazilika
Minden templomnak anyja és feje
Szerző: Bókay László
A San Giovanni in Laterano építését Nagy Konstantin császár rendelte el, aki a keresztények számára elsőként biztosította a vallásszabadságot. Így az I. Szilveszter által felszentelt templom lett Róma első nyilvános temploma. Szenteléséhez egy legenda fűződik, mely szerint az ünnep napján Krisztus arca megjelent az apszisban, és „Békesség nektek” szavakkal köszöntötte a jelenlévőket. Feltehetően a legenda és a valóság kissé összemosódik. A falon ugyanis hatalmas mozaikképen Krisztus-arcot ábrázolt a díszítőművész, ezen lepődhettek meg az akkor még csak katakombákban, titokban házaknál misén résztvevő, templomépületben sosem járt hívek. A Megváltó megjelenéseként említik mindezt a krónikák, így a későbbi korok embere joggal hihette a csodálatos eseményt megtörténtnek.
Utóbb Szent János apostol lett a templom védőszentje, ezért hívják ma is Lateráni Szent János-székesegyháznak.
Mint az ókori Róma legtöbb templomát, ezt is többször átépítették. Hol a bővítés szándéka vezette az egyházat, hol a barbárok pusztítása után kellett újjáépíteni, volt, hogy földrengés vagy tűzvész pusztította el az előző épületet. A katolikusok főtemploma, a pápa székesegyháza ma összességében a barokk kor stílusjegyeit hordozza. Padlózata azonban csodálatos kozmata munka, apszisának mozaikjai régi idők pompáját, a főhajóban álló majdnem öt méteres szobrok pedig a tizenkét apostolt idézik meg.
A főoltár márványlapja alatt a hagyomány szerint az a faoltár állt, amelyen még I. Szilveszter pápa mutatott be szentmisét. Ma az oltár fölött gránit oszlopokon álló baldachin van, melynek belsejében Szent Péter és Pál ereklyéje is megtalálható. A kereszthajó freskóképei a bazilika alapkövének letételét, Nagy Konstantin diadalmenetét és más, az egyház életében is fontos eseményt mutatnak be. A kereszthajóban található a templom híres barokk orgonája is.
Az apszisban áll a pápai trónus, amelynek díszítése ugyancsak kozmata munka. Fölötte a már említett mozaikok a dicsőséges Krisztust, az Atyaistent és a Szentlelket ábrázolják szimbólumok formájában. Megtalálható a Mennyei Jeruzsálem, Betlehem és a Paradicsom is, egyszóval a templomdíszítő művész összekötötte képzeletében jelképek segítségével az eget és a földet.
Magyar emlék is található Péter utódának, a mindenkori pápának főszékesegyházában: a jobboldali mellékhajóban áll II. Szilveszter pápa síremléke. A márvány sírlapot Fraknói Vilmos kérésére a múlt század elején Damkó József szobrászművész emlékművé alakította. A sír fölött a Hartvik-legendából ismert jelenetet ábrázolta a művész: Asztrik püspök felkeresi a pápát, hogy István királynak koronát kérjen. A dombormű érdekessége, hogy a jobboldali vitéz Ferenc József, a pásztorbotot tartó püspök Vaszary Kolos hercegprímás, míg a pápa mögött álló pap Fraknói Vilmos arcvonásait örökítette meg.
A bazilika mellett külön épületben található a keresztelő kápolna. Az ősi medence, amely egy római család fürdőjének helyén épült, 440-ben nyerte el mai alakját. Szerkezete, a falon elhelyezett mozaikok témái a középkor templomépítőinek váltak példájává. Uralkodók, előkelő emberek sokasága vette fel itt a keresztséget, alámerülve a vízben, hogy új emberként szülessenek meg a Szentlélek által.
