Beszélgetés Szabó Tamás tábori püspökkel
A laktanyákban szükség van a lelkészekre
Szerző: Körössy László
– 1994. január 10-én létrejött hazánk és az Apostoli Szentszék közötti államközi megállapodás a tábori lelkészi szolgálat felállításáról. A megállapodás értelmében a katonák mellett azok családtagjai, továbbá a polgári alkalmazottak, illetve családtagjaik is a katonai ordinariátus joghatósága alá tartoznak.
A tábori lelkészek a megalakulástól kezdve nemcsak a sorkatonákkal foglalkoztak, hanem a fokozatosan belépő szerződéses katonákkal is. Ilyen értelemben nem számít forradalmi újdonságnak, hogy nem lesznek sorkatonák. Természetesen más módszerekkel kell a szerződésekkel foglalkozni, mások a felmerülő problémák is. Ez utóbbiak abból is adódnak, hogy a sorkatonák kötelességnek tettek eleget – nem mindig örömmel és készséggel –, míg a szerződésesek önként vállalják a szolgálatot.
Míg a sorkatonák esetében a helyi parancsnok szabaddá tett bizonyos időtartamot a kiképzési időből a lelkészek számára, a hivatásosoknál erre kevésbé adott a lehetőség. Ezután sem járható az az út, hogy valakit odavezényeljenek valamilyen előadásra, amelyet a lelkész tart. Vannak azért lehetőségeink. Például a tiszti főiskolán a képzésben van egy meghatározott idő, melynek keretében a lelkészek bemutatkozhatnak, beszélhetnek a szolgálatukról, valamint arról is, hogy milyen kérdésekkel lehet hozzájuk fordulni.
– A haderőreform nem jelenti azt, hogy a lelkészek „kiszorulnak” a laktanyából?
– Azt mondhatom erre, hogy a honvédség speciális jellegéből adódóan nem. A szolgálat működésének és fennállásának indoka továbbra is érvényes. A hadseregben nélkülözhetetlen erkölcsi alapértékek – a szolidaritás, a bátorság, az egymásra való odafigyelés – képviseletében, a katonák jellemformálásában komoly szerepe van a lelkészeknek.
A lelkész jelenléte a laktanyában nem egy esetben kiprovokálja a katona érdeklődését, akinek például eszébe jut, hogy meg szeretne nősülni, de még nincs megkeresztelkedve, és akkor elkezdődhet egy beszélgetés az életről, a hitről. Ilyen és hasonló okok miatt is szükség van a laktanyában a lelkész jelenlétére.
– A tábori püspökség szolgálata az egész országra kiterjed. Változik‑e a lelkészek száma a haderőreform kapcsán?
– A hadseregbe való belépés ezek után öt éves szerződés megkötésével kezdődik. Ez a rendszer pedig kiterjed a lelkészi szolgálatra is. Mindeddig az, aki belépett tábori lelkésznek, rögtön hivatásos katonai állományba került, rendfokozatot kapott, és a katonai szolgálatnak megfelelő nyugdíjkorhatár eléréséig teljesített szolgálatot. A jövőben a lelkészek belépése is öt éves szerződéssel történik. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy érdeklődő, fiatal papok kipróbálják magukat ebben a szolgálatban. Bennem mindez azt a reményt kelti, hogy könnyebben kapok majd lelkészi utánpótlást.
Mindemellett a lelkészi helyek számának csökkenése várható, hiszen a vonatkozó kormányrendeletben az szerepel, hogy békeidőben 1000 fegyveres katonára egy lelkészi helyet kell létesíteni.
– A külföldön állomásozó magyar kontingenseknél is teljesítenek szolgálatot tábori lelkészek…
– Két kontingensnél van lelkészi hely: Irakban és Koszovóban. Fél éves keresztváltásban teljesítjük ezt a feladatot a protestánsokkal együtt. Ez azt jelenti, hogy Irakban jelenleg protestáns lelkész van, Pristinában pedig katolikus.
– A háborús övezetben tartózkodó lelkészek kapnak-e különleges eligazítást és védelmet?
– Minden lelkész, aki külszolgálatra megy, kötelezően részt vesz a kontingens felkészítésében, ami több hónapig tart. Együtt van azokkal a katonákkal, akikkel a fél évet kint tölti. Felkészítik őt is arra, hogy veszély esetén mi a teendő.
A lelkészek fokozott védelemben részesülnek, például Koszovóban fegyveres kíséretet kap a lelkész, ha elhagyja a tábor területét, Irakban pedig nem hagyhatja el a tábor területét, viszont van önvédelmi fegyvere, pisztolya.
A külmissziókban feladatot teljesítő lelkészek szolgálata fokozott odafigyelést jelent, már csak azért is, mert a külföldön állomásozó katonák hónapokat töltenek távol a családjuktól, és adott esetben konkrét lelki támaszra szorulnak.
