Cikkek listázása

Csökkenő népesség

Szerző: Körössy László

    Az idén megalakult Keresztény Közéleti Akadémia (KKA) volt a házigazdája a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Karán nemrég megrendezett konferenciájának, amely a magyar gazdaság jövőjéről szólt. A tanácskozás alkalmából írásos hozzászólások is érkeztek. Ezek egyikét – Mellár Tamásnak, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnökének „A jövő gazdasága a népesedés csapdájában?!” című beadványát – olvasva többek között képet kaphattunk hazánk demográfiai helyzetéről is. 

„A jövő gazdasági és társadalmi változásaival foglalkozó tanulmányok szinte kivétel nélkül a legsúlyosabb problémák között hozzák szóba a demográfiai helyzet romlását, az alacsony születésszámot és a társadalmak elöregedését” – kezdi a szerző, egyúttal ki is fejti: a modern gazdaságok növekedésének korlátjait nem a tőke, a munka vagy a technika, hanem a demográfiai és ökológiai feltételek szabják meg.

    Világszerte csökken a népesség a fejlett országokban, és számottevően lassul a növekedés üteme a fejlődő országokban. A fiatalok közül egyre kevesebben akarnak házasságban élni, ami pedig a szülési hajlandóságot igazoltan elősegíti. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 20–30 éves nők közel tíz százaléka semmilyen körülmények között nem akar egyetlen gyermeket sem. A tanulási idő meghosszabbodása (mint kényszer), illetve az általános jólét emelkedése (mint lehetőség) következményeként a fejlett országokban egyre később állnak a fiatalok munkába, egyre később hagyják el a szülői házat és alapítanak családot. A késleltetéssel arányosan azonban csökken a gyerekvállalási kedv – különösen a második és harmadik gyereket illetően –, s ez megmutatkozik a termékenységi mutató romlásában is. Ugyanakkor a várható életkor emelkedése is világméretű jelenség. E kettős folyamat előrevetíti az eltartók és az eltartottak arányának számottevő romlását. A prognózisok szerint pl. Németországban 2030-ra a 65 évesnél idősebbek a felnőtt népesség felét teszik majd ki, szemben a mai egyötödös aránnyal. Az eltartók számának csökkenése így egyre sürgetőbbé teszi többek közt a jövedelmek újraelosztásának, a társadalmi gondoskodásnak újragondolását – olvashatjuk a tanulmányban.

    Mellár Tamás írásából az is kiderül, hogy a demográfusok a termékenység csökkenésének okai közt rendre felhozzák a fogyasztói társadalom térhódítását, az anyagi javak kultuszának megerősödését és az atomizálódó, individualisztikus társadalom térnyerését.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>