Európai Parlamentet választunk
Szerző: Rosdy Pál
„Micsoda? Nem elég nekünk a magunk parlamentje, ahol annyit »veszekednek« a képviselők? Négyévenként választunk, mindig valami jobbat remélünk, aztán csak mennek fel az árak, s mindig nehezebb…” – Hányszor hallani ilyen és hasonló kifakadásokat! Pedig a képviselők nem „veszekednek”, hanem fontos kérdésekről, törvényjavaslatokról vitatkoznak. Igaz, néha kicsit túl élesen, de hát velünk is megesik, hogy hevesebben védjük az igazunkat. A legfontosabb, hogy felismerjük: rólunk és gyermekeink sorsáról, az ország jövőjéről van szó. Hála Istennek, most már van beleszólásunk szavazatunkkal az ország sorsának alakulásába.
Hívő államférfiak kezdeményezése
A most újraválasztandó Európai Parlament első elnöke Robert Schuman (1886–1963) francia kereszténydemokrata politikus volt 1958-tól haláláig. Schuman az Európai Unió egyik megalapozója.
Az Európai Unió létrejöttének – akárcsak az egész európai történelemnek – mélyen keresztény gyökereit jelzi, hogy hívő államférfiak kezdeményezték. Robert Schuman boldoggá avatási ügye halad, és hamarosan a boldogok között tisztelhetjük Konrad Adenauer német kancellárt is. Alcide De Gasperi olasz miniszterelnök is keresztény politikus volt.
Az Európai Unió jelvénye a Szűzanya ábrázolásairól ismert tizenkét csillagból álló koszorú.
Bár nagy változások következtek be Európa életében az elmúlt időszakban, a keresztény alapok vitathatatlanok, és az új tagállamok (Lengyelország, Magyarország stb.) remélhetőleg ismét keresztényebbé teszik majd az Uniót, éppen állampolgáraik meggondolt szavazataival.
Az Európai Parlament frakciói
Az Európai Parlamentnek 626 képviselője van. Minden tagállam ötévente meghatározott számú képviselőt választ. Magyarország 24-et. A megválasztott képviselők azonban az ülésteremben nem országonkénti csoportokban, hanem pártfrakciók szerint helyezkednek el. Ennek az az oka, hogy nem közvetlen belpolitikai ügyekről van itt szó, hanem általános európai döntésekről. Ha olykor nemzeti érdeket érintő ügy kerül szóba, az egyes országok képviselői megtalálják egymást.
Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportja a kereszténydemokrata Európai Néppárt. Ennek magyar tagja a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség. A június 13-i választáson a Fidesz „Szabad Európa” elnevezésű jelöltlistájára adott szavazatok ezt a kereszténydemokrata pártcsoportot erősítik. Amikor olyan fontos kérdések kerülnek tárgyalásra, mint az élet védelme (a fogantatásától a természetes halálig), a szexuális erkölcs és házasság kérdései, különösen fontos a szerepe a pártcsoportok szavazati arányainak. Létszámát tekintve a második frakció az Európai Szocialista Párt. Ehhez tartozik az Magyar Szocialista Párt. Az Európai Liberális, Demokrata és Reformpárt már lényegesen kisebb frakció. További négy kisebb pártcsoport van még, valamint a független képviselők csoportja.
Növekvő politikai szerep
Mivel az Európai Unió egyéb intézményei főleg Strassbourgban és Brüsszelben működnek, és a parlament ezeket ellenőrzi, ezért az Európai Parlament e két városban tartja üléseit, de nagyobb részt Strasbourgban.
De pontosabban mi is a dolga a parlamentnek?
1. Jogalkotó, törvényhozó. Az Európa Tanáccsal egyetértésben hozza meg a jogszabályokat, de a végső döntés a parlamenté.
2. Az Európai Unió költségvetését is – például mennyi jut a mezőgazdaság és a régiók fejlesztésére, a kutatás céljaira – a parlament állapítja meg egyetértésben az Európa Tanáccsal.
3. Végül – mint már említettem –, felügyeleti hatásköre van a parlamentnek az összes közösségi intézkedés felett.
Az Európai Parlamentnek növekszik a politikai szerepe a közös külpolitika és biztonságpolitika alakításában. Kiáll amellett, hogy a kereskedelmi tárgyalások során több figyelmet fordítsanak a szegénység, a fejlődés és a demokrácia szempontjaira, hogy a fejlődő országok a globalizáció (világméretűvé vált gazdaság) előnyeiből hasznot húzzanak. De a parlament nagy fontosságot tulajdonít az emberi jogok védelmének az Unión belül és azon kívül is. Például visszautasított már több nem tagországgal kötött pénzügyi egyezményt, hogy azokat rávegye a politikai foglyok szabadon bocsátására.
*
II. János Pál pápa – mint XII. Piusztól kezdve minden pápa – az európai egység nagy előmozdítója. Amikor részt veszünk június 13-án az európai parlamenti választáson, gondoljunk felelősségünkre: rajtunk is múlik, merre tart Európa, sarjad-e új hajtás a keresztény gyökereken.
