A krakkói magyar Szentek Közössége kápolnában
Szentek közössége egymillió darab mozaikból
Szerző: Szerdahelyi Csongor
Krakkó eddig is az igényes magyar utazók egyik kedvenc úti célja volt, mert a város gyönyörű, és falai között a magyar múlt számos emlékével találkozhatunk. Az egykori lengyel főváros ezer szállal kötődik múltunkhoz. Közös királyaink, közös szentjeink nyomdokain járhatunk. Láthatjuk azokat az épületeket, utcákat, templomokat, amelyek évszázadokon át sok-sok magyar diáknak nyújtottak otthont, tudományt és hitben való elmélyülést, mielőtt Nagyszombat városában megnyitotta volna kapuját Pázmány Péter egyeteme. A világegyháznak pápát adó város hamarosan újabb magyar vonzerővel gazdagodik. Olyan értékkel, amely miatt már önmagában is érdemes lesz idezarándokolni.
Krakkó Lagiewniki nevű külvárosában 2001-ben szentelte fel II. János Pál pápa az Isteni Irgalmasság-bazilikáját, amely Francisek Macharski krakkói bíboros javaslatára idén októberben magyar kápolnával gyarapszik. De nem akármilyen kápolnával! Puskás László kárpátaljai görög katolikus pap festőművész immár egy esztendeje dolgozik a falakat borító ötven négyzetméternyi mozaikalkotáson, amely jelenlegi állapotában, még befejezetlenül is felejthetetlen élményt nyújt a látogatónak.
A ravennai bazilikák mozaikvilágából és a bizánci ikonfestészet hagyományaiból táplálkozó alkotásfolyam a kápolna két oldalfalán hatvannyolc magyar, magyar-lengyel, lengyel, közép-európai és európai jelentőségű szentet, boldogot, valamint az összes olyan magyar személyt ábrázolja, akiknek kanonizációja folyamatban van, illetve akiknek oltárra emelésében reménykedünk.
A közel egymillió darab velencei üvegmozaik-darabkából készülő sorozat igazi Biblia Pauperum, a kép nyelvén megfogalmazott hittan és történelemkönyv, páratlan önismereti olvasmány. Mennyezetre függesztett kör alakú pajzs hordozza a főalakot, a Fausztina nővér által leírtak szerinti Krisztus-arcot, s mellette kicsiben láthatjuk a kegyhely „anyját”, az Isteni Irgalmasság apostolát, Katona István püspök szavaival: „Az Úr Jézus titkárnőjét”. A pajzs külső oldalát pedig az uniós csillagoktól övezve Európa társvédőszentjei népesítik be. Az oltár előlapjában egy mostanáig lappangó és a közelmúltban Lengyelországban felfedezett Szent István karereklye kap helyet.
Az oltártól jobbra az istenszülő Szűz Mária nyitja meg a szentek sorát, s a körülötte futó arany szalagokon nemzeti titulusai olvashatók, először is a legősibb, a Magyarok Nagyasszonya felirat, majd a Lengyelország Királynője, Mexikó Anyja stb. címek. Szemközt a nyitó mozaikcsoport a magyar szent családot, Szent Istvánt, hitvesét és fiát ábrázolja. S kétoldalt, nagyjából idő- és tematikus rendben, párhuzamosan további szent „családok”: népeink hittérítő vértanú szentjei, Szent Gellérttől és Adalberttől a kassai három szentig, illetve a másik oldalon az egész Európát benépesítő szent Árpád-házi sarjak serege.
A szentfolyam fokozatosan eljut napjainkig, ahol a kanonizált Kolbe atya, Apor Vilmos és Romzsa Tódor püspökök mellett ott láthatjuk többek között Prohászka püspököt, Kaszap Istvánt, Bogner Máriát, Salkaházi Sárát, Mindszenty bíborost (mellette kis lyokas 56-os zászlóval), a kommunisták által üldözött nagy erdélyi püspököket és vértanúkat, Márton Áront, Bogdánffy Szilárdot és Scheffler Jánost, valamint a kárpátaljai görögkatolikus vértanúk népes csoportját, amelyben szerényen, de felismerhetően meghúzza magát az alkotó művész pap édesapja is, aki egykor 25 éves szibériai száműzetésre és rabmunkára ítéltetett.
A sokalakos és időben sok száz esztendőt átfogó tabló szerves egységet alkot. Ritmusa, lelkisége magával ragadó. Erőt adó igazi műalkotás, ars sacra, nem csupán egyszerű illusztráció-fűzér.
A magyar hívek adományaiból készült Szentek Közössége titulust viselő kápolnát országos magyar zarándoklat keretében, számos lengyel és a magyar püspök jelenlétében Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek október 9-én szenteli fel.
