Cikkek listázása

Enyingi Mihály keramikus a márkói keresztúti stációkról

Isten vezette ecsetvonásait

Szerző: Toldi Éva

A Veszprém megyei Márkón több évtizedes álma valósult meg nemrég a helybéli híveknek. Méltóképpen visszaállíthatták a kommunista diktatúra idején meggyalázott, letarolt kálváriát, melyet a település határában lévő fennsíkon emeltek elődeik, azon német telepesek leszármazottai, akik a török idején elnéptelenedett község területén Padányi Biró Márton püspök hívására megalapították a falut a 18. században.

A kálváriát eredetileg az 1834 nagypéntekén pusztító tűzvész emlékére emelték, és stációit a végében álló kápolnával egyetemben helyi, illetve elszármazott külföldi családok tartották karban több mint egy évszázadon át. Az 1947–48 évi kitelepítések után azonban hányattatott sorsra jutott a szabadtéri keresztút. Környéke 1989-ig páncélos gyakorlótér volt és a hadgyakorlatok során megszentségtelenítő, barbár módon célpontként használták fel szent épületeit. Felújítása 1991-ben kezdődhetett meg, amikor a stációkápolnákat külsőleg felújították. A megsemmisült, elveszett stáció­festményeket azonban ekkor még nem tudták pótolni. Mint ahogy nemrég a kálvária felszentelésén utalt rá Szabó Gyula polgármester, a keresztút mostani megújulását a falu lakói és a helybéli vállalkozók adományainak, felajánlott munkájának, a stáció­képek alkotójának, Enyingi Mihály keramikusnak köszönheti, s annak, hogy jóakaratú emberek révén eljuthatott kérésük a kulturális minisztériumba is, ahonnan szintén támogatást kaptak.

Az ünnepi felszentelő szertartáson (melyet Márfi Gyula, az egyházmegye főpásztora vezetett) meghatott szívvel, hálás lelkülettel járták végig az egybegyűltek a kálvária 14 stációját, Krisztus keresztáldozatára, megváltó kegyelmére emlékezve.

A stációképek alkotóját, a márkói származású keramikus mestert, Enyingi Mihályt arról faggattam, mit jelentett számára ez a felajánlott szakrális munka, a keresztút végigjárása az ecsettel és legfőképpen persze a lélek rezdüléseivel.

– Nővéreimmel gyermekkoromban gyakran sétálgattunk a kálvárián, még őrzöm magamban a nagyböjti keresztútjárások áhítatát is – idézi emlékeit. – Akkoriban a freskók még látszottak a kápolnácskák falán, de aztán eltűntek, mikor katonai célponttá lett e hely. Nagyon bánkódtam a kialakult állapotok miatt, s titkon mindig abban reménykedtem, egyszer majd részt vehetek a helyreállításban. Már hat évvel ezelőtt – csak magamnak – terveket készítettem a stációképekhez. A mostani megbízás felemelő volt, a feladat megpróbált, de a Jóisten segített megküzdeni vele.

Enyingi Mihály már gyermekként megtapasztalta, hogy az élete ajándék. Nyolcéves korában egy súlyos betegségben a klinikai halál állapotából nyerte vissza az életét, és azóta is többször megérintette a halál szele súlyos betegségeiben. Küldetésére fiatalon talált rá, tehetségét, kézügyességét a kerámiakészítésben kamatoztatta. Herenden, a porcelángyárban tanulta a mesterséget, majd a majolikaüzemben dolgozott, s végül önálló műhelyt nyitottak feleségével, aki élete társa és hű munkatársa is. Jelenleg Herenden és Márkón is dolgoznak.

A stációképeket felajánlásképpen készítette, csak szerény tiszteletdíjat fogadott el érte, mondja. A műemlékvédelem ragaszkodott hoz zá, hogy az eredeti állapotnak megfelelően festett képek kerüljenek a stációkba. Ez a feladat szokatlan volt. A zsűriztetésben résztvevő Bráda Tibor festőművész mentorkodott munkája fölött, szakmai tanácsaival születtek meg a gyönyörű keresztúti állomások képei, illetve a stációk élén az induló kis kápolnácskában az utolsó vacsora ábrázolása. Egyéni technikával dolgozott, s minden próbánál érezte, hogy nincs egyedül, a Gondviselés kíséri ecsetvonásait.

Kézügyességét édesanyjától örökölte, emberi tartását pedig az édesapjától, aki keménykötésű keresztény magyar ember volt, idézi – találkozásunk előtt pár nappal vettek végső búcsút tőle.

– A stációképek elkészítésével régi vágyálmom teljesült – mondja búcsúzóul –, így szolgálhattam meg a Jó Istennek a sok-sok kegyelmet, amit kaptam eddigi életem során.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>