Idősek otthona a zirci apátság területén
„Te szent kezed oltalmazzon halálomkoron”
Szerző: Budai Éva
Nehezülteknek kívánsága,
Ki körösztfára emeltetél,
Két kezedön függesztetél!…
Te szent véröd hullásáért
Adok hálát könnyhullatva,
Szent kezedet megápolva.
Szent vérödben keserödvén
Reménségöm
beléd vetőm.
Te szent kezed oltalmazzon
Halálomkoron
Es te jogod engöm
Hozzád fogadjon.”
Szent Bernát: Himnusz a felfeszített Krisztushoz
(1513 körül, részlet)
Küzdelmes előzmények
Lékai Jusztin atya, az otthon igazgatója, a rend gazdasági hivatalának vezetője – a ciszterci építkezések, felújítások gyakorlott koordinátora, közelebb a nyolcvanhoz, mint a hetvenhez – korát meghazudtoló fürgeséggel vezetett már 2005 nyarán is a hosszú lépcsőkön át az akkor még csak készülő idősotthon területére, bemutatva a születő szeretetszigetet. Mert hogy azzá kíván majd válni, nem volt kétséges már akkor sem. Az otthon vezetését, mondja, társadalmi munkában végzi, nem vesz fel érte fizetést, hogy ezzel is segítse annak működését a mai gazdaságilag ínséges világban.
A zirci apátsági épületben a szocialista diktatúra idején szakmunkásképző intézet működött, és itt kapott helyet a Bakonyi Természettudományi Múzeum is. A rendszerváltás utáni hosszadalmas ingatlanrendezés során először öt szobát kaptak vissza az első emeleten 1993-ban, s mikor elkészült a szakképző új épülete és kollégiuma, az egész iskolai szárnyat is, tájékoztat Jusztin atya. Mikor az épület utolsó egysége is visszakerült hozzájuk, látható volt, hogy a terület egy részének valamilyen új funkciót is kell keresni, hiszen az a rendi közösségi céljaira már sok.
– Felvetődött, hogy az északi és a déli földszinti szárnyban iskolát hozzunk létre – mondja az atya – vagy lelkigyakorlatos házat. Végül idősek otthona mellett döntöttünk, ennek a kialakításához ugyanis lehetett pénzt is pályázni. A Belügyminisztérium pályázatán a második kísérlet nyomán nyertünk is 281 millió forintot. 2005 tavaszán kezdődött az átalakító építkezés, s december elején nyithattuk meg az otthont, ahol ma már telt ház van, 59-en laknak nálunk. Főként a Dunántúlról, zömében a környékről érkeztek, kétharmad részük nő. A legidősebb lakó már 98 éves is elmúlt, szeretnénk a századik születésnapját majd itt megünnepelni.
A gondozottak egy-, két- és háromágyas szobákban lakhatnak, több idős házaspár is él az otthonban. Minden szobához tartozik mosdó, zuhanyozó, illemhely, s biztosítják a lakóknak a szokásos ellátás (napi háromszori vagy betegség esetén ötszöri étkezés, mosás) mellett a folyamatos orvosi ellátást, a nővérszolgálatot. Van egy fodrászműhelyük is az épületben, ahová pedikűrös is jár rendszeresen. S az egyik lakójuk, egy volt tornatanárnő rendszeresen időstornát szervez a gondozottaknak.
Díszeket készítenek, kézimunkáznak, kertészkednek
A foglalkoztató teremben különböző kézműves foglalkozásokon vehetnek részt napközben a gondozottak.