Kárpát-medencei fiatalok zarándokoltak II. János Pál pápa szülővárosába
Az év minden napjára jut egy biztatás
Szerző: Farkas P. József
Június 18-án, kora hajnalban kelt útra a kis csapat, hogy határokon átkelve eljusson Karol Woytila, azaz II. János Pál pápa szülővárosába.
Az első nap estéjén a hosszú úton megfáradt zarándokokat a wadowicei sarutlan karmeliták kolostorában szállásolták el. A város fölötti magaslatra emelt hatalmas épületegyüttest ma is szerzetesek lakják. A leleményes barátok kitalálták: a rend bevételeit gyarapítják, ha szállást adnak a híres zarándokhelyre évente ellátogató százezreknek. A szerzetesi cellákból átalakított egy- és kétágyas szobák berendezése rendkívül egyszerű, szinte puritán, mégsem kelt senkiben hiányérzetet. (II. János Pál pápa maga is fontolgatta, hogy belép a Kármelbe, erre élete során többször is utalt – a szerző.) Rövid pihenő után onnan indult a népes csapat a szent életű egyházfő szülőházában berendezett múzeum és a szomszédos székesegyház megtekintésére. A templomtól alig száz lépésnyire még ma is működik az a híres cukrászda, ahol a világhírű wadowicei krémesek készülnek, melyekből egy alkalommal kereken tizenhetet evett meg az akkor még gimnazista Karol Woytila – legalábbis a személyéhez fűződő számos legenda egyike szerint. Akár legenda, akár valóság, a Szentatya rekordját azóta sem sikerült senkinek túlszárnyalnia. (A wadowicei krémes egyébként valóban rendkívül finom, bár méreteit tekintve némiképp elmarad a mienktől.)