Házasságkötési szokások, esküvői előkészületek
Jegyesség, esküvő, házasság
Szerző: Bókay László
Az ember társas lény. Szeretetre, emberi kapcsolatokra, gyerekekre vágyik. Ha valaki katolikus családban nő fel, esetleg utóbb ismeri fel a katolikus hit igazságait, szentségnek tekinti a házasságot, mely Isten előtt köttetik – a pap közvetítése által. Az Egyház szinte kötelezi is tagjait, hogy ilyen kapcsolatban éljenek, hacsak nyomós érv, indok vagy fogadalom nem köt más életállapot választásához valakit. A házasság célja, hogy két ember szeretete révén gyermekek szülessenek, ezzel beteljesítve Isten teremtő akaratát. Sokan ma is úgy gondolják, a családban a férfi az úr, az asszonynak pedig csend a neve. Pál apostol is megírta, hogy a házasság szentség, s kifejti, hogy a férj ura asszonyának, mint Krisztus az Egyháznak, de azt is látni kell, hogy az utolsó vacsora alkalmával Jézus tanítványai lábát is megmosta, szolgálva őket. A férjnek tehát úgy kell szeretnie asszonyát, mint ahogyan Krisztus az Egyházát.
A tavaszi-nyári időszak a házasságkötések, az örök fogadalmak ideje.
Akik cölibátusban – papként akarnak élni, ekkor fogadnak örök hűséget papi hivatásuknak, míg azok, akik párkapcsolatban – utódok felnevelésével akarják Isten teremtő tervét beteljesíteni – legtöbbször ilyenkor kötnek házasságot.
Manapság sokakban leértékelődött a házasságkötés szentségének fontossága. Úgy vélekednek, hogy ha két ember szereti egymást – összeköltöznek, az asszony gyereket szül (vagy nem szül), s addig élnek együtt, amíg kölcsönösen jólesik nekik…